Kitálalt a tavalyi Hubert-tragédia másik fő érintettje, Juan Manuel Correa, és kemény kritikával illette az FIA-t, amiért hagyták majdnem meghalni.
Mint az ismeretes, borzasztó tragédia árnyékolta be tavaly a Formula–1-es Belga Nagydíj hétvégéjét: az F2-es főfutam második körében történt tömegkarambol ugyanis Anthoine Hubert halálát okozta, míg Juan Manuel Correa esetében súlyos sérülések lettek a következményei.
Correa szerencsére túlélte a balesetet, és már hónapok óta tart a rehabilitációja – az ecuadori-amerikai versenyző azonban elárulta, hogy nem sokon múlt, hogy ő is Hubert sorsára jusson, amihez nemtörődömségével „asszisztált” a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) is.
„Egy nappal a baleset után a komplett Formula–2-es cirkusz elindult Olaszországba, miközben én az életemért küzdöttem a kórházban. Az orvosok információkra lett volna szükségük a balesetemről, de az FIA-tól senki nem adott információt nekik arról, hogy milyen hatások értek a baleset során. Senki nem törődött velem az FIA-tól” – mesélte Correa a tragédia utáni történéseket az N-TV-nek.
„A kórházban pedig nem voltak tisztában a G-erőkkel, valamint azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy ennyire súlyos balesetnek.
Ez volt az oka annak, hogy a negyedik napon majdnem meghaltam.
Aztán amikor magamhoz tértem a kórházban, elmondani nem tudom, mennyire rossz állapotban voltak a lábaim, és mennyire fájtak. A legnehezebb mégis az volt, amikor megtudtam, hogy Anthoine meghalt.”
Hubert és Correa tragédiája után felmerült, hogy át kellene alakítani a Spa-Francorchamps-i pályát, mondván: az Eau Rouge túl veszélyes. Correa erről is kifejtette a véleményét: „Szerintem ne változtassanak rajta, az a kanyar legendás. Ha őszinte akarok lenni, a baleset bármelyik másik kanyarban megtörténhetett volna. Imádom azt a kanyart, szimulátorban is az egyik kedvencem.”
„Nem tudom, hogy milyen érzés lesz az, ha a való életben hajtok keresztül rajta újra, de nem, szerintem nem kéne változtatniuk a pályán” – szögezte le.
Az orvosok szerint hosszú út áll még Correa előtt a felépüléshez, a két F2-es dobogót is jegyző pilóta viszont bizakodó, és reméli, hogy még versenyezhet, ráadásul azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy nap a Formula–1-be, még ha pillanatnyilag nem is ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
„Igen, vissza tudok majd térni, de egyelőre kérdéses, hogy mikor. Egy ilyen komplikált sérülés esetében sok minden történhet” – mondta. – „Ha két év kell ahhoz, hogy visszatérhessek, akkor majd akkor térek vissza. Nagyon hiányzik a versenyzés, napi szinten eszembe jut.”
„Ha mindent megteszek a rehabilitáció folyamán, ami lehetséges, akkor miért is ne?” – felelt a kérdésre, miszerint továbbra is el tudná-e képzelni, hogy egy nap a királykategóriában fog indulni. – „A versenyzés nem olyan, mint a balett vagy futball; amíg tudod használni gázt és a féket, addig jó vagy.”
„Csípőtől felfelé teljesen rendben vagyok: fitt vagyok és nincs sérülésem, és ez a legfontosabb. Már csak a lábamnak kellően jó állapotba kerülnie, utána viszont már bármilyen autót el tudok vezetni ezen a világon.”
Fotó: Joe Portlock, Gareth Harford / LAT Images (FIA Formula 2 Media)
Írta: Kováts Olivér
Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon, és csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
