BRAKING NEWS MOTORSPORT

Sokan azonosítják a Red Bullt az eredménycentrikusság fogalmával, nem is alaptalanul – ennek a szemléletnek a legutóbbi áldozata Pierre Gasly lett, akinek emiatt a Belga Nagydíjtól kezdve helyet kell cserélnie Alexander Albonnal. Azonban a francia előtt már sokan jártak pórul a Red Bullnál, s nem egy esetben fordult elő az, hogy az adott versenyző később, egy másik szériában vált sikeressé – viszont olyanok is akadtak, akik, ha csak egy kis időre is, de megtalálták számításaikat az energiaital-gyártó cég Forma-1-es projektjében.

Bombaként robbant a hír a hét elején, miszerint Pierre Gasly a 2019-es Forma-1-es szezon utolsó versenyeire visszakerül a Red Bull fiókcsapatához, a Toro Rossóhoz, miután az anyacsapatnál nem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket az első tizenkét versenyen. Az pedig tekinthető a sors fintorának, hogy pont azt az Alexander Albont ülteti a francia helyére a Milton Keynes-i alakulat, akinek a kezét évekkel ezelőtt szintén elengedték, majd azt követően kapott egy második esélyt, hogy az utolsó három évben a GP3-ban, majd a Forma-2-ben is letette a névjegyét.

Egyáltalán nem újkeletű az sem, hogy a Red Bull a szezon kellős közepén rotálja a versenyzőit. 2016-ban például Danyiil Kvjatnak kellett visszakullognia a Toro Rossóhoz, aminek köszönhetően Max Verstappen a Spanyol Nagydíjon megejthette Red Bull-os bemutatkozását. Azonban nem ők voltak az első áldozatai a Red Bull vasszigorának – a korábban pórul járt versenyzők életpályájáról a napokban a Motor Sport Magazine közölt egy cikket, amit kiegészítünk azokkal a pilótákkal, akiknek igenis, bejött az élet a Red Bullnál.

Akiknek eltemette az F1-es karrierjét a Red Bull…

Scott Speed

1993 és Michael Andretti óta Scott Speed volt az első, aki amerikaiként megfordult a Forma-1-ben. 2006-ban mutatkozott be a Toro Rossónál, Vitantonio Liuzzi csapattársaként, miután három évvel korábban megnyerte a Red Bull tehetségkutatóját. Azonban 28 verseny nem volt elegendő neki ahhoz, hogy pontot szerezzen – mármint az akkori rendszer szerint, ugyanis legjobb eredményeiként két kilencedik helyet jegyeznek.

2007 júliusára vált kegyvesztetté a csapatnál Speed, akit szezon közben cseréltek le Sebastian Vettelre – a német egyhamar meg is hálálta a hirtelen jött lehetőséget, Kínában ugyanis egy negyedik hellyel elérte a csapat addigi legjobb eredményét.

Speed később a hazájában, a NASCAR Craftsman Truck Series-ben vált sikeressé, de jól sült el a Formula-E-s beugrása is a sorozat 2014/2015-ös szezonjába, Miamiban még dobogóra is állhatott. Mindeközben 2011-ben az Indy 500-on is szerencsét próbált, de nem sikerült kvalifikálnia, aztán hónapokkal később, amikor jó barátja, Dan Wheldon életet vesztette egy baleset következtében, túl veszélyesnek találta az IndyCart.

Sébastien Bourdais

Noha négyszeres CART-bajnokként érkezett meg a mezőnyben, Sébastien Bourdais-nek is hamar lefőtt a kávé a Forma-1-ben. Mindössze 27 futamon állt rajthoz, amikor a 2009-es Magyar Nagydíj előtt lecserélték őt a spanyol Jaime Alguersuarira. Pedig a francia tipikusan az a versenyző volt, akit még az ág is húzott.

Ez már az első versenyén, a 2008-as Ausztrál Nagydíjon is bebizonyosodott: hiába haladt magabiztosan a negyedik helyen, az utolsó körökben egy motorhiba miatt csak hetedikként rangsorolták. A szezon hátralevő versenyein már csak egyetlen alkalommal tudott pontot szerezni, miközben a belgiumi és az olaszországi versenyen a balszerencse fosztott meg egy-egy lehetséges dobogós eredménytől – mindeközben csapattársa, Sebastian Vettel Monzában pályafutása első és a Toro Rosso eddigi egyetlen győzelmét aratta.

2009-ben még két alkalommal zárt a pontszerzők között, de ezzel már nem tudta meggyőzni a Red Bull vezérkarát. Bourdais ezt követően visszatért Amerikába, ahol az IndyCar-sorozatban hat győzelmet, három pole-t és tizenhárom dobogós helyezést ért el – eddigi utolsó győzelme igencsak emlékezetesre sikeredett: a 2018-as St. Petersburg-i futam a 14. rajtkockából húzta be.

Sébastien Buemi

Buemi még csak 20 éves volt, amikor megvetette a lábát a Forma-1-ben, köszönhetően annak, hogy Sebastian Vettel 2009-ben már a Red Bullnál versenyzett. A svájci – a maga hat vb-pontjával – a legjobb újonc lett, legyőzve Adrian Sutilt (Force India) és Kazuki Nakajimát (Williams), majd további két szezont húzott le az energiaitalosok B-csapatánál.

Végül a Red Bull nem adta meg a nagy esélyt Bueminek, sőt, nemcsak őt, hanem csapattársát, Jaime Alguersuarit is leváltotta, így a Toro Rosso új felállással vágott neki a 2012-es szezonnak, Daniel Ricciardóval és Jean-Éric Vergne-nyel.

Buemi ennek ellenére a Red Bull családjában maradt, mint teszt- és tartalékpilóta, időközben a Formula-E rövid történelmének egyik legjobbja lett – a 2015/2016-os idényben bajnokká koronázták. Az endurance-vb-n is felért a csúcsra a 31. életévét taposó svájci, 2014-ben és a 2018/2019-es szuperszezon sem talált legyőzőre.

Jaime Alguersuari

Különlegesnek mondható Alguersuari helyzete, hiszen a Hungaroringen debütált a Forma-1-ben, mindössze két héttel azután, hogy a másik Red Bull-juniort, Brendon Hartley-t váltotta a Red Bull és a Toro Rosso tartalékosi posztján. Ezzel minden idők legfiatalabb pilótája lett a sportágban, első versenyét 19 évesen és 125 naposan teljesítette, amivel megdöntötte Mike Thackwell majdnem 30 éves rekordját.

A két és fél szezon alatt azonban csak 31 pontot tudott szerezni Alguersuari, aki sokszor küszködött az egykörös tempóval – legjobb eredménye is csupán egy hetedik hely volt, amit a 2011-es Olasz Nagydíjon ért el.

Alguersuari később a Formula-E-ben bukkant fel, ahol a Virgin Racing színeiben teljesítette a 2014/2015-ös szezont. A bajnokságban csak a 13. lett, legkiemelkedőbb szereplésének pedig a Buenos Aires-i negyedik hely számított. 2015 októberében Alguersuari bejelentette, hogy befejezi versenyzői pályafutását – azóta lemezlovasként tevékenykedik.

Jean-Éric Vergne

2014 végén a Red Bull egyetlen tollvonással húzta keresztbe Jean-Éric Vergne számításait, és törte derékba a francia F1-es karrierjét, amikor azt a döntést hozta, hogy a Ferrari távozó Sebastian Vettelt nem vele, hanem Danyiil Kvjattal pótolja.

Vergne három szezont húzott le a Toro Rossónál, számos alkalommal végzett a TOP-10-ben, sőt, a 2013-as Kanadai Nagydíjon a hatodik pozícióban intették le. A Red Bullt viszont ennek ellenére nem győzte meg a francia teljesítménye, aki a fiókcsapatnál sem kapott szerződést 2015-re.

Nem is láttuk már viszont a Forma-1-ben, azonban a Formula-E-ben villámgyorsan az élvonalban kötött ki, majd ő lett a sorozat legelső kétszeres bajnoka, miután a 2017/2018-as, valamint a 2018/2019-es szezon is az ő diadalmenetéről szólt. Nyolc győzelem, tizenkilenc dobogós helyezés és kilenc pole pozíció a jelenlegi mérlege.

Danyiil Kvjat

Kvjatot akár a Red Bull fekete bárányának is tarthatnánk – a pilótaprogramban talán senki más nem élt meg annyi hullámvölgyet, mint amennyit ő a 2014-es szezonnyitó óta: előbb a Toro Rossónál kapott lehetőséget, majd a Red Bullnál, aztán a Red Bullnál, később pedig a Toro Rossónál sem volt maradása – 2019-ben viszont újra a faenzai középcsapathoz vezetett az útja.

Az orosz versenyző viszonylag hamar be is bizonyította, hogy érdemes arra, hogy az F1-ben versenyezzen: a Német Nagydíjon dobogóra állt, Sebastian Vettel 2008-as győzelme óta először a TOP-3-ba repítve a Toro Rossót. Ezt követően mindenki arra számított, hogy a Red Bulltól is megkapja azt a bizonyos második esélyt, de végül újonc csapattársára, Alexander Albonra került sor.

Kérdés, hogy ezen döntés „fényében” miképpen gyűrűzik tovább Kvjat és a Red Bull viszonya…

Brendon Hartley

Hartley kapcsolata hasonlóan alakult a Red Bull-lal, mint Alboné. 2008-ban csatlakozott az új-zélandi a Milton Keynes-iek pilótaneveldéjéhez, ennek ellenére nem kapta meg a nagy esélyt 2010-ben. De 2018-ban igen – eközben számos versenyző, köztük a jelenlegi mclarenes, Carlos Sainz Jr. is megjárta a kisebbik bikás csapatot.

Csakhogy a Red Bull szorult helyzetbe került azt követően, hogy a 2017-es Amerikai Nagydíj után menesztette Kvjatot – így vissza kellett hívnia Brendon Hartley-t, nem mellesleg a másik ülésben is egy zöldfülű bukkant fel, ugyanis Gasly is bemutatkozhatott, miután Sainz Jr. idő előtt átnyergelt a Renault-hoz.

Hartley számára nem igazán volt gyümölcsöző a 2018-as szezon: mindössze négy pontot szerzett Gasly 29-ével szemben, az időmérő edzéseken pedig még ennél is jobban elmaradt a 2016-os GP2-bajnoktól. A Forma-1-be már 2015 és 2017 endurance-világbajnokaként és Le Mans-i győztesként érkezett meg, idén pedig a Ferrarihoz szegődött fejlesztőpilótának.

Hamarosan a volán mögé is visszaülhet Hartley: a 2019/2020-as szezonban a Toyota WEC-pilótája lesz, miközben a Formula-E-ben a Dragon csapatát erősíti majd.

És akik megtalálták a számításaikat a Red Bullnál…

Sebastian Vettel

Együléses versenyzői pályafutása legelején még BMW-támogatott volt, ennek megfelelően a BMW Sauber teszt- és tartalékpilótája volt a Forma-1-ben Sebastian Vettel. Bemutatkozását a 2007-es Amerikai Nagydíjon ejtette meg, ugyanis helyettesítenie kellett az előző, kanadai futamon megsérült Robert Kubicát. Rögtön a mély vízbe dobták „a kis németet”, aki még hagyján, hogy partra úszott, de a 8. helyen célba érve a sportág történetének legfiatalabb pontszerzője lett, 19 évesen és 349 naposan.

Teljesítményére nagyjából ekkor figyelt fel a Red Bull, így a szezon második felében már Toro Rossó-s tűzállóban láthattuk a mezőnyben. A következő évét is „kisbikaként” töltötte, de 21 évesen és 73 naposan a legfiatalabb futamgyőztes rekordját is megdöntötte – a 2008-as Olasz Nagydíjon a pole-ból dominálta az esőfutamot.

Igaz, már ezt megelőzően bejelentették, hogy 2009-ben már az anyacsapat, a Red Bull versenyzőjeként folytatja. Ez is mutatja, hogy nem zökkentette ki a ritmusból a nagy bejelentés, a pontversenyben az egészen előkelő 8. helyen végzett.

Szerencséjére a Red Bull pont ekkortájt lépett fel az élcsapatok közé, és David Coulthard utódjaként egy rutinosabb csapattársat kapott, Mark Webber személyében. Azonban Vettel egyhamar megmutatta az ausztrálnak, „ki az úr a háznál”: Kínában megszerezte a Red Bull első F1-es győzelmét, és két pozícióval végzett csapattársa előtte az összetettben, négy futamgyőzelmet szerezve az ausztrál kettőjével szemben.

2010-ben pedig már abszolút bajnokesélyesként tartották számon a Red Bullt – a Milton Keynes-i istálló ennek megfelelően még az abu-dzabi szezonzáró előtt behúzta a konstruktőri bajnoki címet. Mind Vettel, mind pedig Webber többször is hibázott, ennek ellenére mindkettőjüknek esélye volt még a végső győzelemre, akárcsak a ferraris Fernando Alonsónak, valamint a Red Bull-os Lewis Hamiltonnak.

A taktikai csatákban gazdag zárófutamon végül Vettelé lett a cím, úgy, hogy előtte egyetlen pillanatig sem vezette a bajnokságot. Az első diadalmenet után, 2011-ben elsöprő sikert aratott, majd egy évvel később megint Alonsóval kellett küzdenie a hajráig – az esős brazil futamon sokáig úgy tűnt, hogy biztosnak tűnő, 15 pontos vezetésből elbukhatja a címvédést Vettel, de végül 3 ponttal spanyol ellenfele előtt tudott maradni. 2013-ban pedig még a 2011-es fölényét is felülmúlta, 13 futamot nyert, amivel rekordot állított fel, ahogyan valamennyi bajnoki címével, korából adódóan.

2014-ben azonban új éra kezdődött a sportágban, a 2,4 literes, V8-as erőforrásokat 1,6 literes, hathengeres hibridmotorok váltották, a Red Bull nem tudta áthidalni a szabályváltozásokat – így a Mercedes lépett elő egyeduralkodóvá.

Vettelnek nemcsak ez okozott fejfájást, hanem az is, hogy új csapattársat kapott, korábbi riválisát, Webbert a szintén ausztrál Daniel Ricciardo váltotta, aki bebizonyította, hogy bármekkora tréfamester, komolyan kell őt venni. Első Red Bull-os szezonjában elverte a négyszeres világbajnokot, aki csak az ötödik lett a végelszámolásnál, két pozícióval és 71 ponttal elmaradva.

Ősszel bejelentették, hogy Vettel csapatot vált, és 2015-re a Ferrarihoz igazol. Habár a németnek az a célja, hogy visszavigye a csúcsra a Ferrarit, az összetett második helynél előrébb idáig még nem tudott zárni.

Daniel Ricciardo

Ricciardo már évek óta Red Bull-junior volt, amikor 2011-ben megkapta az első éles lehetőségeit azt követően, hogy részt vett Abu-Dzabiban a fiatal versenyzők tesztjén. A Brit Nagydíjtól kezdve rajthoz állt a HRT színeiben, a következő szezonnak pedig már a Toro Rosso pilótájaként vágott neki. Első nekifutásra 10 pontot gyűjtve a 18. lett, egy évvel később pedig kétszerannyi ponttal zárt a 14. helyen.

Miután a Red Bull akkori versenyzője, Mark Webber a visszavonulás mellett döntött, új csapattársat kellett keríteni Sebastian Vettel mellé, aki végül Ricciardo lett. Bár sokan kételkedtek benne a döntés bejelentésekor, hamar bizonyított az ausztrál – már az első versenyét dobogós pozícióban zárta volna, de a megengedettnél nagyobb mértékű üzemanyagátfolyás miatt kizárták, és azóta sem ért véget az ausztrál versenyzők hazai átka.

Kanadában káoszfutamon szerezte élete első sikerét, majd a Hungaroringen és Belgiumban is felállhatott a dobogó legfelső fokára. A Mercedes versenyzői mögött, a harmadik helyen zárt a pontversenyben, majd’ három futamgyőzelemnyi, 71 pontos különbséggel előzve négyszeres világbajnok csapattársát.

2015-re jelentősen visszaesett a Red Bull, ráadásul Ricciardo – még ha csak néhány ponttal is, de – kikapott az új Red Bull-pilótától, Danyiil Kvjattól. Csakhogy az orosz bajkeverő hírében volt, így a 2016-os szezonban már csak négy közös verseny jutott nekik, a Spanyol Nagydíjtól Max Verstappen lett Ricciardo csapattársa.

Noha a szupertiniként beharangozott holland győzelemmel rúgta be az ajtót a Red Bullnál, Ricciardo újra a mercedesesek mögött tudott végezni – Malajziában pedig neki is összejött az elsőség. Az akkor még forrófejű ifjoncot 2017-ben is maga mögött tudta tartani Ricciardo, még úgy is, hogy Verstappen eggyel többször nyert.

Tavaly viszont fordult az állás, s ugyan mindketten két futamgyőzelemmel zárták az idényt, Ricciardo sorozatos pechszériájának is köszönhetően Verstappen két pozícióval zárt előtte. Többek között ez teljesen új helyzetet teremtett a Red Bullnál, ráadásul időközben csúnyán elharapódzott a csapat viszonya a motorokat beszállító Renault-val – így megszületett a döntés, hogy 2019-től a korábbi években nem igazán a megbízhatóságáról híre Hondával lép szövetségre a csapat.

Ricciardo – figyelembe véve többek között a csapattársát, a Honda érkezését, valamint versenymérnöke elvesztését – inkább a Renault-hoz szegődött, de nincs könnyű dolga Enstone-ban, hiszen hiába beszélünk egy gyári csapatról, a hároméves, az ötéves meg egyébiránt mindenféle terve egyelőre csak terv. Kilenc futammal a vége előtt a 11. helyen áll az egyéni kiírásban.

Max Verstappen

Talán nem túlzás azt állítani, hogy rendkívül fiatal kora ellenére a Red Bull kegyeltje lett Max Verstappen. 2014 augusztusában csatlakozott az energiaitalosok pilótanevelő programjához, mégis alig néhány héttel később bejelentették, hogy minden idők legfiatalabb versenyzőjeként – 17 évesen és 164 naposan – mutatkozik be a Forma-1-ben.

Bár többször is láthattunk tőle forrófejűségre utaló jeleket és tipikus újonchibákat, gyorsan egyértelművé vált, hogy a holland semmiképpen sem akar elveszi ezek útvesztőjében. Első szezonjában kétszer is negyedik lett, a pontversenyben pedig a 12. lett első nekifutásra. Úgy tűnt, hogy a következő évet is a fiókcsapatnál húzza le, ehhez képest a Spanyol Nagydíjon már Red Bull-osként ünnepelhette első futamgyőzelmét, miután helyet cserélt a botladozó Danyiil Kvjattal.

Év végéig az ötödik helyre jött fel a bajnokságban, és ha a következő szezonban nem is, de utána már csapattársát, Daniel Ricciardót is verte. Tavaly már a dobogósok mögött végzett, a negyedik helyen, idén viszont jó úton halad afelé, hogy első összetettbéli TOP-3-as eredményét is elérje. Egyértelmű formajavulása mellett szól az a statisztikai adat, hogy a tavalyi Magyar Nagydíj óta nemhogy nem esett ki, de minden futamot az első öt között fejezett be.

Idén kétszer – Ausztriában és Németországban – is győzelemre vitte a Red Bull-Hondát, hungaroringi második helyének köszönhetően már Valtteri Bottast szorongatja a második helyért a pontversenyben.

Fotó: Getty Images / Red Bull Content Pool, Zimbio

Írta: Kováts Olivér

Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon, és csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz!