A túraautó-világkupa olaszországi versenyhétvégéje előtt a 2009-es WTCC- és 2018-as WTCR-bajnok Gabriele Tarquini bejelentette, szögre akasztja bukósisakját az idei szezon végén.
Lezárul egy elképesztő, hosszú évtizedeken át tartó pályafutás a szezon végén: a túraautó-világkupa idei utolsó előtti, olaszországi fordulója előtt Gabriele Tarquini bejelentette, hogy idén utoljára versenyez főállásban, azaz három hét múlva szögre akasztja bukósisakját – jövő márciusban tölti majd be 60. életévét.
A túraautó-világbajnokság 2009-es és a túraautó-világkupa 2018-as győztese 1974-ben kezdte versenyzői pályafutását. Először gokartban és a formulaautózásban próbált szerencsét: miután a Formula–3-ban és a Formula 3000-ben is eredményesen szerepelt, 78 F1-es nagydíjon vett részt, ebből 38 futamra kvalifikált. Igaz, pontot csak egyszer szerzett, az 1989-es Mexikói Nagydíjon.
Már a Formula–1-gyel párhuzamosan elkezdett túraautózni: 1993-ban bronzérmes lett az olasz bajnokságban, egy évvel később pedig a BTCC-ben koronázták bajnokká. 2003-ban a WTCC elődjében, a túraautó Európa-bajnokságban is felért a csúcsra, majd a kezdetektől fogva tagja volt a világbajnokság mezőnyének, tizenkét szezonon át.
A WTCC-ben töltött 266 futamából 22-t nyert meg, majd a kezdetektől a hátán vitte a Hyundai TCR-projektjét. A WTCR-ben nyolcszor győzött az eddigi négy idény folyamán, ami alatt 85 versenyen állt rajthoz, Michelisz Norbert csapattársaként – az egy évvel korábbi gesztust viszonozva 2019-ben a magyar versenyzőt segítette bajnoki címhez.
„Szomorúnak érzem magamat. Egy ilyen hosszú pályafutásnál már olyan érzésem volt, hogy sosem lesz vége, soha nem jön el ez a pillanat. Az életben mindennek van eleje és vége, elég idős vagyok hozzá, hogy ezt megértsem. A WTCR az elmúlt néhány évben erős sorozattá nőtte ki magát, és habár az időmérőkön szenvedtem, a versenytempóm továbbra is megvan” – kezdte mondandóját Tarquini a WTCR pénteki sajtótájékoztatóján.
Ám a spanyolországi és a magyarországi hétvége közötti szünetben úgy döntöttem, hogy itt az ideje megálljt mondani. Fontos volt számomra, hogy ezt a hazai hétvégémen, Olaszországban jelentsem be, hiszen ez a megfelelő pillanat. Nem akarok köszönetet mondani az embereknek, akik segítettek a pályafutásom során, mert biztosan elfelejtenék valakit
– osztotta meg döntése hátterét, némi humorral fűszerezve.
„Túlságosan hosszú a lista, kezdve a családommal és a Hyundai Motorsporttal bezárólag. Azt akartam, hogy a Hyundai legyen az utolsó gyártó a pályafutásomban, mert jó munkát végeztünk közösen. Tiszta lappal kezdtünk, és megalkottuk a Hyundai i30 N TCR-t” – utalt vissza arra a korszakra, amikor 2017-ben nem maradt helye a WTCC-ben, így a Hyundaihoz igazolt fejlesztőnek.
„Utána megnyertük az első közös versenyünket, aztán a bajnoki címet is” – elevenítette fel a sikereket, majd azt is elárulta, ütemezetten, apránként tervezi a visszavonulást:
Nagyon erős a kapcsolatunk, teljesen nem is akarok leállni a versenyzéssel, hiszen a versenyzés olyan nekem, mint a drog, így lassacskán kell kivonnom magamat belőle, nem pedig rögtön teljesen. A Hyundaijal is beszélni fogunk arról, hogy más formában folytathatjuk-e együttműködésünket. Nagyon sok sikeres pillanatot éltünk meg közösen, többek között azt, amikor 2018-ban egyéni bajnok lettem a WTCR-ben.
Tarquini két hétvégével a szezon vége előtt a 11. helyen áll az egyéni összetettben az aragóniai második futamon szerzett győzelmével együtt is, 66 pont a hátránya a bajnokságot vezető Yann Ehrlacher-val szemben.
Fotó: Kacskovics Mihály Béla, FIA WTCR sajtóközlemény, Hyundai
Írta: Kováts Olivér
Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon, és csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
