Gumis „lekenyerezés” a TCR Europe-ban – tények és vélemény

A napokban a sorozat promóterei bejelentették, hogy „amatőr versenyzők részére” új bajnokságot írnak ki a 2020-as szezontól. Ám felmerül a kérdés, hogy ebben a formában és jelen keretek között mennyire helytálló egy ilyen elképzelés.

2019-2019_red_bull_ring_race_1---2019_tcr_eur_red_bull_ring_r1_start_1.jpg

Meglepő bejelentést tett a héten a TCR Európa-kupa vezetősége: a közleményből kiderül, hogy 2020-ban új kategóriát hirdetnek a bajnokságban Yokohama Trophy néven, kifejezetten „amatőr versenyzők számára”. Az, hogy ki lehet része a kategóriának, egy négy főből álló testület dönti el, melybe két személyt delegál a sorozat promóteri feladatait ellátó WSC Group, további egy-egy fő pedig a bajnokság, valamint a média képviseletében vesz részt a döntéshozatalban.

„A célunk, hogy segítsük a nem profi, illetve azokat a versenyzőket, akik nem élvezik egy gyártó támogatását vagy a korábbi években még nem nyertek bajnoki címet bármelyik TCR-szériában” – magyarázta a kritériumokat Paulo Ferreira, a sorozat promótere. – „A Yokohamával való megállapodásunknak köszönhetően a kiírás első három helyezettjének gumikat biztosíthatunk a 2021-es szezonra.”

A kategória indulói közötti sorrendet külön, a bajnokságétól különböző pontrendszerrel döntik el. Ennek értelmében egy-egy futamon a kategóriaelső 25 pontot kap, míg a többiek 18, 15, 12, 10, 8, 6, 4, 2, illetve 1 egységben részesülne. A kiírás győztesének egyetlen petákot nem kell áldoznia gumikra 2021-ben, míg a második helyezett 30, a harmadik pedig 15 gumit kap ingyen.

Vélemény

Alapvetően nem lenne rossz a koncepció, de nem ebbe a bajnokságba való, és nem ebben a formában. Egykor a WTCC-ben futtattak külön bajnokságot – ugyanezen a néven – azoknak a versenyzőknek, akik nem gyári színekben versenyeztek – ezt a kiírást 2012-ben és 2015-ben is megnyerte Michelisz Norbert. Csakhogy a TCR Európa-kupa, illetve maga a TCR koncepció kizárólag a customer racingről szól / kellene, hogy szóljon / szólt eleinte, míg a néhai túraautó-világbajnokságban volt nyílt gyártói jelenlét. (Az már egy más kérdés, hogy itt is vannak olyan csapatok, amik jelentős gyári támogatást kapnak – már csak azért is, mert különböző gyártók által nyújtott támogatások között bőven lehetnek és vannak is különbségek, főként annak mértékében.)

A kivitelezés mellett a kritériumok is megkérdőjelezhetőek, kezdve a „célközönség” meghatározásával. Amatőr versenyzőnek legfeljebb azt lehetne hívni, aki első évét futja a sorozatban – és akkor most abba ne menjünk bele, hogy az amatőr jelzőt leginkább azokra a pilótákra szokás aggatni, akik híján vannak vezetői tudásnak.

p7062538.JPG

Fotó: Kováts Levente / Braking News Motorsport

Habár a mai világban – főleg egy meglehetősen alacsony költségvetésből gazdálkodó csapat esetében – minden ezer eurónak jelentősége lehet, a díjazás mértéke nem mondható éppen kielégítőnek, annak ellenére, hogy a legtöbben inkább a gumikon próbálnak spórolni. Legutolsó információink szerint

egy darab versenygumi (nem egy komplett szett!) ára körülbelül 350-400 euró – ha az arany középúttal, vagyis 375 euróval (ami a jelenlegi, borsos árfolyam alapján 127 ezer forintnak felel meg) számolunk, akkor a második helyezett válláról valamivel több mint 11 ezer eurónyi (kb. 3,8 millió Ft) terhet vesznek le, a dobogó legalsó fokára szoruló versenyző esetében ez értelemszerűen 5,5 ezer eurót (kb. 1,9 millió Ft) jelent

– töredéke egy éves költségvetésnek ez az összeg, de tudjuk: sok kicsi sokra megy. Összehasonlításképpen: a teljes éves nevezési díj 19,5 ezer euró / autó (kb. 6,6 millió Ft) volt tavaly.

2019-2019_hockenheim_race_1---2019_eur_hockenheim_race_1_9_josh_files_38.jpg

Fotó: TCR Europe Media

Hibás az a feltételezés is, miszerint aki korábban nyert már bármilyen TCR bajnoki címet, annak nincs szüksége támogatásra. Ha csak ebből indulunk ki, mivel 100%-os biztossággal nem állapíthatjuk meg, mely csapatok (és versenyzőik) élveznek gyári löketet, akkor a tavalyi mezőnyből a következő pilóták nem lettek volna jogosultak arra, hogy a Yokohama Trophyban is induljanak:

  • Aurélien Comte (2017: TCR Trophy Europe),
  • Luca Engstler (2018: TCR Asia Series, TCR Middle East Series, 2019: TCR Malaysia),
  • Josh Files (2016-2017: TCR Germany, 2017: TCR Middle East Series).

Jelen esetben 3-ből 2 versenyző (Engstler és Files) jelentősebbnek mondható anyagi háttérrel rendelkezik; ettől függetlenül hibás a feltételezés, főleg ha a kisebb helyi bajnokságokat vesszük alapul.

Lenne alternatíva...

2eb88e256b9c66e04353620f67f38ee3.jpg

Fotó: Frédéric Le Floc'h / DPPI (FIA WTCR Media)

Egy szinttel feljebb, vagyis a WTCR-ben sokkal jobban el lehetne képzelni egy hasonló kiírást, nyilván a Goodyearral – de csakis konkrét feltételek mellett. Mindenekelőtt azt kellene tisztázni a világkupában, hogy milyen gyártói jelenlét (nem) engedélyezett, illetve annak függvényében a valóban customer racing alapon versenyző csapatok mennyire tudnak életképesek maradni.

Speciel a WTCR-nek jól is jönne, ha akkor leszögeznék, hogy a – jelen állás szerint – megmaradt gyártók (Cupra, Honda, Hyundai, Lynk&Co) valóban gyári csapatként futtatnák autóikat, és akkor a privát csapatok, illetve versenyzőik részére kiírhatnának egy Goodyear Trophyt – így fel lehetne tölteni a távozott márkák és csapatok által keletkezett űrt, de ez csakis a költségek általános visszaszorításával lenne kivitelezhető. Mindezt nyilván egy komolyabb díjazással kellene megvalósítani: egy világkupás év költségvetése ugyanis még egy privát csapat esetében is euró százezrekben fejezhető ki – és ennyi pénzt senki nem fog kockáztatni azért, hogy a következő évben ne kelljen gumikért fizetnie…

2019-2019_monza_race_2---2019_eur_monza_r2_start_29.jpg

Fotó: TCR Europe Media

Akkor itt merül fel a következő kérdés: mi a garancia arra, hogy bárki, aki amatőr, annak a következő évben lesz lehetősége / hajlandósága az Európa-kupában indulni? Itt ugyanis három forgatókönyv képzelhető el, úgy, hogy feltételezzük, hogy a szerencsés top3 egyik tagja sem akasztja szögre a bukósisakját önszántából:

  • tényleg marad az Európa-kupában, és így él a gumikedvezménnyel,
  • nem lesz fedezete arra, hogy az Európa-kupában induljon, ezért vagy egy kisebb bajnokságban indul, vagy egyáltalán nem versenyez,
  • vagy sokkal tehetősebb az illető, ezért feljebb lép a szamárlétrán, pl. a WTCR-be.

A TCR Europe Sportszabályzatából tavaly májusi a legfrissebb, ami a bajnokság honlapján elérhető, ezért a Yokohama Trophy részletes leírása és feltételei még nem szerepelnek benne. Így az a kérdés is megválaszolatlan marad egyelőre, hogy amennyiben a második vagy a harmadik szcenárió érvényesül, előrébb kerül-e a listán a 4., az 5. vagy – kirívó esetben – akár a 6. helyezett versenyző, vagy kárba vész a támogatás.

Érdekes koncepció, nem megfelelő keretek között, sok megválaszolatlan kérdéssel – remélhetőleg a május elején esedékes belgiumi nyitóhétvégéig okosabbak leszünk.

Nyitókép: TCR Europe Media

Írta: Kováts Olivér

Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon, és csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://brakingnewsmotorsport.blog.hu/api/trackback/id/tr8215472278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Braking News Motorsport

• Köszöntünk minden kedves Olvasót a Braking News Motorsporton! • Mottónk: Szenvedélyünk az autósport! • E-mail elérhetőségünk: brakingnewsmotorsport@gmail.com

sundaybelgium5-368788.jpg

Fordító / Translate

Impresszum, kapcsolat

süti beállítások módosítása