Mint az ismeretes, múlt hét csütörtökön bejelentették, hogy a Forma-1 előszobájának tartott GP2-es bajnokság idén már FIA F2 néven lesz majd elérhető. Ezen változás apropójából a GPUpdate.net oldala röviden összefoglalta a GP2 2005 elejétől 2016 végéig tartó történetét.
Ahogyan arról néhány napja beszámoltunk, a Forma-1 új tulajdonosa, a Liberty Media közbenjárásának köszönhetően átkeresztelték a száguldó cirkusz legnívósabb nevelőszériájaként ismert GP2-t FIA Formula 2-re.
Ennek apropójából pedig a GPUpdate.net oldal felelevenítette röviden a viszonylag nagy népszerűségnek örvendő, és számos tehetséges ifjoncot felnevelő széria 12 évét, röviden. Nézzük tehát, hogy mi történt 2005-től 2016-ig.
2005: Rosberg a GP2 első bajnoka, Kovalainent legyőzve
A GP2 Series 2005-ben, a Formula 3000 utódjaként startolt el, méghozzá egy eléggé ígéretesnek tűnő bajnoki küzdelemmel. A szezon első felében a finn Heikki Kovalainen oldalán volt a mérleg nyelve, de utána Nico Rosberg és az ART Grand Prix megtáltosodtak a középszerű rajtot követően. Végül a német a bahreini szezonzárón aratott két futamgyőzelemmel biztosította be a bajnoki címet. Innen pedig a következő állomás már a Forma-1 és a Williams csapata volt!
2006: Hamilton szenzációja
Noha a háromszoros Forma-1-világbajnok Nelson Piquet fia, Nelson Piquet Jr. is esélyes volt a bajnoki címre, a média és a nézők figyelme mégis Lewis Hamilton felé irányult. Ugyanis a brit pilóta igencsak figyelemreméltó teljesítményt nyújtott többek között a németországi, a silverstone-i és az isztambuli hétvégén - utóbbi helyszínen az ART Grand Prix #2-es számú versenyzője a mezőny végéről zárkózott fel egészen a második helyig! A két bajnokaspiráns között a végelszámolásban 12 pont döntött, Hamilton javára, aki ezután a McLaren Forma-1-es alakulatánál folytatta a karrierjét.
2007: Glock&Roll
Egy rövid Forma-1-es ízelítőt, és egy Champ Car-szezont követően tűnt fel a GP2 mezőnyében, 2006-ban - akkor a negyedik lett összetettben, két futamgyőzelemmel. 2007-ben a megbízhatósági gondok ellenére meggyőző teljesítményt tudott nyújtani a német az iSport International színeiben. Timo Glocknak végül sikerült megnyernie a bajnoki címet, Lucas Di Grassit legyőzve.
2008: Pantano fejére is felkerült a korona
2008-ban már a Formula 3000/GP2 veteránjának számított az olasz Giorgio Pantano, ugyanis csak a hetedik szezonjában tudott felérni a csúcsra, olyan pilótákat megelőzve, mint Bruno Senna, Lucas Di Grassi vagy Romain Grosjean. De ez az esztendő nem csak emiatt volt különleges, hanem a futamgyőztesek listáján szereplő nevek miatt is, ugyanis a bajnokság első négy helyen záró pilóták mellett Pastor Maldonado, Sébastien Buemi, Vitaly Petrov, Karun Chandhok és Kamui Kobayashi állhattak fel a dobogó legfelső fokára.
2009: A hihetetlen Hülkenberg éve
Igaz, az első néhány versenyt követően még Romain Grosjean tűnt a bajnoki cím egyik legfőbb várományosának, azonban a szezon felénél kiszállt a bajnokságból, ugyanis felkerült a Forma-1-be a Renault csapatához. Így Hülkenberg lépett színre, aki a végén eléggé tekintélyes fölénnyel győzte le Vitaly Petrovot és Lucas Di Grassit. Rajtuk kívül még például Pastor Maldonado és Giedo van der Garde tudtak futamot nyerni. A következő évben a fiatal német már a Williams F1 Team-nél bizonyíthatta tehetségét.
2010: Maldonado a csúcson
2010-ben Pastor Maldonado átigazolt a Rapax csapatához, aztán a venezuelai az isztambuli és a spái forduló között mind a hat főfutamot meg tudta nyerni, így még annak ellenére is bajnok lett, hogy a szezon utolsó öt futamán nem szerzett pontot sem. A következő évben pedig már ő is a Williams alakulatát erősítette a száguldó cirkuszban, ahogy az történt korábban Nico Rosberg és Nico Hülkenberg esetében. Maldonado legközelebbi ellenfele Sergio Pérez volt, a bajnokság harmadik helyén pedig Jules Bianchi zárt.
2011: Nem volt orvosság a domináns Grosjean ellen
2009-es távozása és a rövidre sikerült Forma-1-es kalandja után, 2010 felénél visszatért a GP2 mezőnyébe, a DAMS színeiben. 2011-ben pedig már a kezdetektől fogva rendkívül erős teljesítményt nyújtott, ennek köszönhetően pedig nem kis fölénnyel húzta be az évet Luca Filippi és Jules Bianchi előtt. A francia az erősre sikerült éve után, 2012-ben pedig már újra a száguldó cirkusz mezőnyének volt a tagja, a Lotus F1 Team-nél.
2012: Valsecchit is bajnokká avatták
A versenyszériája veteránja, Davide Valsecchi átvette Romain Grosjean helyét a DAMS-nál, ahol szinte azonnal ki tudta aknázni a benne rejlő képességeket: Bahreinben három futamot is megnyert zsinórban! Igaz, ezután már csak egyszer állhatott fel a dobogó legtetejére, de a kiegyensúlyozottságának köszönhetően még így is megnyugtató előnnyel lett bajnok Luis Raziával szemben. Mögöttük Esteban Gutiérrez lett a harmadik az összetettben.
2013: Mesés Fabio
Fabio Leimer az első két versenyhétvégén a Racing Engineering színeiben a nyitófutamot az élen zárta, azonban eleinte a svájci számára komoly fejfájást okozott a monacói Stefano Coletti. Azonban a monacói körül 180 fokos fordulatot vettek a dolgok, olyannyira, hogy a szezon második felében 0, azaz nulla pontot szerzett! Eközben Leimer legyőzte Bird-öt a bajnoki címért, aki mögött Calado lett a harmadik.
2014: Nem talált legyőzőre Palmer
A DAMS brit versenyzője, Jolyon Palmer a 2014-es szezon folyamán a sebesség és a kiegyensúlyozottság megtestesítőjének bizonyult - erre a legjobb bizonyíték az, hogy a 22 futamból 20-at pontszerző pozícióban zárt, amelyből négyet az első helyen. Igaz, a britre a szezon második felére igencsak nagy nyomás a szezon második felében az ART Grand Prix fiatal reménysége, Stoffel Vandoorne által, ám végül sikerült bebiztosítania a címet. A harmadik helyen Felipe Nasr zárt.
2015: Vandoorne magasan a mezőny fölött
A 2014-es bemutatkozó év után, 2015-ben nagyon komolyan begyújtotta a rakétákat a belga Stoffel Vandoorne az ART Grand Prix autójának volánja mögött. Soha nem látott dominanciát produkált a GP2-ben, és sorra döntögette meg a rekordokat - legyen szó futamgyőzelmekről, pontokról, pole pozíciókról vagy dobogókról. A tizenegyből hét főfutamot nyert meg, így már két fordulóval a szezon vége előtt bajnokká koronázták. A második a pontversenyben Alexander Rossi lett, a harmadik pedig Sergey Sirotkin - a hátrányuk pedig nagyjából 160-200 pont között volt.
2016: Gasly dicsősége
A kissé kaotikusra és kiszámíthatatlanra sikeredett szezonkezdetet követően a Red Bull által protezsált Pierre Gasly véget vetett nyeretlenségi szériájának, és szoros csatában legyőzte premás csapattársát, Antonio Giovinazzit. A harmadik pedig újra Sergey Sirotkin lett, aki ugyan gyors volt, de a kiegyensúlyozottsága nem volt igazán a helyén.
Kováts Olivér
Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
