BRAKING NEWS MOTORSPORT

Íme a Braking News F1 fennállásának második interjúja, melynek alanya a Zengő Motorsport WTCC-versenyzője, Nagy Dániel volt.

Bő egy évvel a Hugo Valentével készített interjú után sikerült mikrofonvégre kapni a Zengő Motorsport magyar versenyzőjét, Nagy Danit, aki körülbelül négy héttel ezelőtt Vila Real-ban megvetette a lábát a Túraautó Világbajnokságban.

1.) Dani, mikor határoztad el, hogy versenyző szeretnél lenni?

Hát ez érdekesen kezdődött. A történet kezdete 2010 elejére nyúlik vissza, amikor is én már pár éve elkezdtem otthon szimulátoron gyakorolni. Eleinte csak kedvtelésből, aztán később kicsit komolyabban kezdtem el körözni a virtuális versenypályákon. Erre azáltal volt lehetőségem, hogy a szüleim versenyeztek az Országos Bajnokságban, s volt otthon egy szimulátorunk. Amikor pedig készültek egy-egy versenyhétvégére, akkor én is beültem, s megpróbáltam olyan időket futni, mint a szüleim. Nagyon-nagyon élveztem, s előbb-utóbb eljutottunk odáig, hogy sikerült jobb időket autóznom, mint ők. Ekkor született meg az a döntés, hogy a segítségükkel, valamint keresztapám, Csuti Laci segítségével - aki az RCM Motorsport vezetője - beülhettem egy Suzuki Swiftbe az Euroringen 2010 őszén. Ekkor még mindig csak 12 éves voltam, tehát még semmi komoly terv nem volt. Igazándiból csak annyi történt, hogy látták, ügyes vagyok a szimulátorban, és kipróbálhattam az autót, de egyszeri lehetőségnek szánta mindenki. Ezt követően olyan jól sikerültek az első körök, hogy Csuti Laci úgy döntött, elkezd velem foglalkozni. Ez úgy nyilvánult meg, hogy eleinte csak eljártam velük a tesztekre, s amikor a csapat fizetős pilótái épp pihentek, nekem mindig jutott egykét kör gyakorlás, közben pedig segítettem, amiben csak tudtam, például az autók takarításában. Apró lépésekkel végül eljutottunk odáig, hogy 2011-ben - mindössze 13 évesen - debütálhattam az Országos Bajnokságban, méghozzá a Suzuki Swift Cup-ban. Folytatódott tovább a kőkemény tanulási folyamat, mely 2013-ban meg is hozta gyümölcsét, ugyanis az RCM Motorsport színeiben megnyertem a Suzuki Kupa Magyar Bajnoki címét.

2.) Családod, barátaid, iskolatársaid hogyan fogadták, hogy 18 évesen már a világbajnoki mezőnyben versenyezel?

Próbálom ezt a dolgot a helyén kezelni, igyekszem úgy felfogni a dolgot, hogy nem fordult fel velem a világ, s természetesen megpróbálok ugyanaz a személy maradni, aki eddig voltam. A környezetem viszont emiatt egy picit másképp viszonyul hozzám, de amint tudom, mindig kérem tőlük, hogy ezt ne tegyék. Attól, hogy egy óriási lehetőséghez jutottam hozzá azzal, hogy a WTCC mezőnyében versenyezhetek, még ugyanaz a srác maradtam. Ugyanúgy egyetlen életcélom van, hogy minél jobb autóversenyző váljon belőlem. A tanárok és a barátok jól viszonyultak a dologhoz, kicsit türelmesebbek voltak velem. A barátaim jobban elfogadják azt, hogy ritkábban érek rá velük foglalkozni. Úgy gondolom, hogy pozitívan állt hozzá mindenki, s támogatni próbálnak mindenben, amiben csak tudnak.

3.) Miként készülsz a futamokra? Van-e külön edzésterved?

Természetesen van edzéstervem. Engem fizikálisan és mentálisan a Matics Zsolt által vezetett Fit4Race készít fel, melynek csapatával immáron 4 éve dolgozom együtt. Úgy gondolom, hogy a karrieremben való jelenlétük egy alapkő. A sikeres korszakom nagyjából akkor vette kezdetét, amikor elkezdtem velük dolgozni. Heti két edzésem van a Fit4Race-szel, emellett pedig saját magamnak szervezek plusz edzéseket. Otthon is van egy-két olyan tárgy, amely edzésre és képességfejlesztésre alkalmas. Összességében heti 4-5 alkalommal edzek, s mellette szimulátorozok annyit, amennyit csak tudok. Ezeket tartom a legnagyobbra. A szimulátor nagyon fontos a fejlődésem szempontjából. Teljesen tudatosan készülök fel, s ahogyan közeledik a versenyhétvége, változik az edzésprogram, picit sűrűbb lesz. A verseny hetében pedig már minden a versenyzésről szól.

4.) Milyen autóval közlekedsz a hétköznapokban?

Nekem egyébként még nincs saját autóm, s a jogosítványomat is nagyjából 7 hónapja szereztem meg. Egy kölcsönautóval járkálok, egy 2007-es évjáratú Volvo C30-assal.

5.) Mik a céljaid a jövő kapcsán?

Ez egy érdekes kérdés, hiszen az idei évben minden megváltozott körülöttem, így a célok is. Nekem soha nem volt reális cél az, hogy egyszer a WTCC mezőnyét erősíthessem. De láss csodát, jókor voltam jó helyen, és a legjobb emberek vettek körül az elmúlt években. Nekik és a kemény munkának köszönhettem azt, hogy a legnagyobb álmom valóra vált. Tényleg, sose gondoltam azt, hogy ez valaha megtörténhet. Most egyértelműen az a cél, hogy megmaradjak a WTCC-ben, a Zengő Motorsporttal, bár azt még nem tudom pontosan, hogy ezt miképpen lehet kivitelezni. Ez egy hatalmas ajándék az élettől, hogy eljutottam idáig, de a komoly munka még csak ezután következik… Most mindenemet beáldozom ennek érdekében, hogy itt minden tökéletesen működjön. Úgy gondolom, hogy ez a legnagyobb cél, hogy a WTCC-ben tudjak maradni. Ebben pedig a legnagyobb segítséget mindenképpen a Zengő Motorsporttól várom. Igazából jönnek a versenyek, én minden egyes nap maximumot szeretnék nyújtani, mind a felkészülést, mind a versenyhétvégéket illetően. Utána pedig meglátjuk év végén, hova tudunk eljutni. Nagyon bízom benne, hogy ezt az álmot tudom folytatni a következő években is. Egyébként a csapaton is úgy látom, hogy abszolút ez a terv.

6.) Saját bevallásod szerint melyik volt eddigi versenyzői karriered legjobb futama?

Két ilyen momentumot emelnék ki: az egyik a legfontosabb pillanat, a másik pedig a legsikeresebb futamom.  A legfontosabb pillanat a karrieremben egyértelműen az volt, amikor tavaly Zengő Zoli beültetett egy TCR-es Seatba és gyakorlatilag a versenyhétvége előtt egy héttel derült ki, hogy én indulhatok. Életemben egy métert sem mentem még az autóval, s ennek függvényében senki nem várt tőlem semmi komoly eredményt, így nyilván én sem. Végül 10-12 megtett tesztkör után mégis képes voltam az összes márkatársamat magam mögé utasítani, s harmadikként zárni az időmérőn – ez pedig nagyon sokat segített karrierem tovább alakulásában. Szerintem ennek az eredménynek elég sokat köszönhetek.

A másik pedig a legsikeresebb versenyem. Igazából a tavalyi évadban rengeteg jó futamom volt, melyeken rengeteget tudtam tanulni a Suzuki Kupában. Voltak kő kemény küzdelmes futamok és voltak sima versenyeim is, amikor például összejött a rajt-cél győzelem, és el tudtam szakadni a mezőnytől. Úgy gondolom, hogy a tavalyi évben volt egy állomás, ami után elindult felfelé a sikerességi rátánk a George Racing Teammel. Ez az RCM Cup-nak a negyedik futamán volt Rijekában, amikor az egész hétvége folyamán technikai és egyéb problémák hátráltattak minket. Az első versenyen meglöktek, sárga zászlós fázis alatt megelőztek, a negyedik-ötödik hely környékén végeztem. A második futamon a negyedik helyről indulva egy kör után már vezettem, utána összeütköztem Tassi Attilával, annak pedig az lett a vége, hogy majdnem kiestem a versenyből, de valahogy meg tudtam menteni a helyzetet, és onnantól újra elkezdtem a menetelést, - elütött futóművel - az első helyig. Utána pedig Tim Gáborral szemben védekeztem vagy kilenc körön át, de mindennek ellenére sikerült megnyerni a versenyt. Ez volt az első győzelmem a tavalyi évben. Ez egy vízválasztó volt a tavalyi év végi sikerem kapcsán.

Meg még volt egy nagyon emlékezetes versenyem. Ez a 2015-ös év vége felé, a hungaroringi második futam volt. Az első versenyt megnyertem, így a másodikon a nyolcadik helyről rajtoltam, de az első kör végén már a második helyen haladtam, utána pedig Nagy Norbit is sikerült magam mögé utasítani. Minden előzés nagyon jól jött ki, egész versenyen hibátlanul sikerült teljesíteni. A kockás zászlónál pedig már vagy 15 másodperc volt az előnyöm, a leggyorsabb kört is sikerült megfutnom, így pedig egy lépésre kerültem a bajnoki cím megszerzésétől..

7.) Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?

A szabadidőmet illetően a szimulátorozás nyilván előtérben van, de ez eléggé szorosan kapcsolódik a felkészülésemhez, meg magához az autósporthoz. Egyébként szeretek teniszezni, úszni és a haverokkal eléggé sűrűn ülünk össze FIFA-zni. Motorozni is szeretek. Van egy 125 köbcentiméteres motorom, habár most megfogadtam, hogy ebben az évben leteszem, hiszen nem kockáztathatom nagyon sok embernek a munkáját azzal, hogy összetöröm magam, úgyhogy a motorozásról sajnos le kell, hogy mondjak, pedig az elmúlt években nagyon megszerettem. Valamit valamiért!

8.) Mikor és hogyan tudtad meg, hogy Zengő Zoli Téged választott a WTCC-s csapatába?

Ez egy érdekes történet. Már a bejelentés előtt a levegőben lógott a nevem, de teljesen őszintén mondom, hogy erre az utolsó héten került sor. Úgy nézett ki a szituáció, hogy mondjuk 2-3 hónappal előtte volt némi esély arra, hogy én leszek a befutó, aztán kettő héttel a Paul Ricard-i szezonnyitó előtt úgy tűnt, hogy egyáltalán nem fogok lehetőséghez jutni. Végül a Paul Ricard-ra való utazás előtt három nappal hívott be Zengő Zoli a műhelybe, hogy „van itt valami, ami esetleg különleges lehet számomra”, akkor érkezett meg az akkor még teljesen más színekben pompázó Honda Civic WTCC-autó. Az volt az a pillanat, amikor megtudtam, hogy igen, ebben az évben én fogok rajthoz állni. Ugye akkor még nem volt biztos, hogy hogyan és miként fog alakulni a következő pár hónap. Mint kiderült, nem teljesen úgy, ahogy terveztük, de ez most lényegtelen. Az utazást megelőző pár nap eléggé sűrű volt, ezáltal az ingerek is sűrűn értek engem.

9.) Milyen érzés volt Vila Real-ban először beülni a 99-es rajtszámú Honda volánja mögé?

Azt gondolom, hogy egy olyan élmény volt, melyet sosem fogok elfelejteni. Úgy ültem be abba az autóba, hogy az elmúlt hónapok elég nehezen alakultak számomra, de ez nyilván érthető, hiszen autóversenyző vagyok, és a pálya szélére szorultam nem tervezett okok miatt. A végén ott volt az autó, benne a motorral. Beindítottak és úgy nézett ki, hogy végre el tudok rajtolni vele. Az autóba önbizalomtól duzzadva ültem be, hiszen úgy gondoltam, hogy már annyi mindenkivel beszéltem erről és sokat tanultam az elmúlt időszakban az autóról meg erről az egész világról… Szóval úgy gondoltam, hogy nem igazán érhet meglepetés. Ennek ellenére, amikor beültem és elindultam ki a pályára, már akkor láttam, hogy ez a történet teljesen másképpen indul, mint amire számítottam. Meg kellett találni a megfelelő üléspozíciót, a tükröket be kellett állítani, a gombokat meg kellett tanulni. Minden új volt! Hirtelen a legegyszerűbbnek tűnő dolog is nehéznek látszott. Sokfelé kellett megosztanom a figyelmemet, ez pedig az első bevetést kicsit félelmetessé tette. Arról nem is beszélve, hogy még a falak is közel voltak egymáshoz, révén, hogy Vila Real utcai pálya, tehát az autót nem érdemes eldobni… Úgyhogy összességében nagyon komoly pillanatokat éltem át. Emlékszem arra, hogy az első menet után el is vonultam egy fél órára, becsuktam a szemem és egy picit lenyugtattam magam. Emellett pedig teljesen át kellett gondolnom a magamban alkotott képet az egész autóról, amely teljesen másképp viselkedett, mint azt gondoltam.

Az időmérőn pedig, amikor már kezdtem egy picit összebarátkozni az autóval, akkor hirtelen bejött a képbe, hogy ez egy vérbeli versenyautó. Tényleg egy világbajnokságra érett, kőkemény versenyautó, ami ugyanakkor nagyon vezethető is. Azt csinálja, amit szeretnél, nagyon közvetlen – úgy, ahogy az igazi versenyautónak kell. Összességében azt gondolom, hogy nagyon sikeres volt az első találkozás a kocsival.

10.) Szerinted mi a legjobb az autódban?

Hmm, ez egy érdekes kérdés. Amiről azt gondolom, hogy így elsőre nekem nagyon pozitív és a fejlődésemben kulcsszerepet fog játszani, az az autó közvetlensége. De úgy gondolom, hogy az összes WTCC-s autónak megvan ez a tulajdonsága – nyilván nem tudhatom, hiszen csak ezzel az autóval mentem. Ezzel is elég keveset. Ez pedig azt eredményezi, hogy remekül lehet fejlődni vele. De az, hogy az én autómnak mi a különlegessége a többiekéhez képest, egyelőre még nem tudom meghatározni.

11.) Milyen kapcsolatot ápolsz csapattársaddal, Ficza Ferenccel?

Fecóval a karrierem kezdete óta ismerjük egymást. Minden egyes versenyhétvégén, amikor találkoztunk, elmentünk dumálni. Ugyebár mind a ketten fiatalok vagyunk és tulajdonképpen ugyanabba a korosztályba tartozunk, hiába van közöttünk két év, az ugye nem olyan sok. Mindig nagyon jól szórakoztunk, versenyeztünk is már egymás ellen. A magánéletben pedig nagyon jó barátok vagyunk, s amikor meghallottuk, hogy egymás csapattársai leszünk, akkor eléggé nagyot mosolyogtunk és megöleltük egymást. 5 évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy pár év múlva a világbajnokság mezőnyében egy magyar csapattal utazzuk körbe a világot. Azt gondolom, hogy Fecó személyében egy nagyon jó csapattársat kaptam, közöttünk sosem lesz majd olyan rivalizálás, amely hátráltatná a csapatmunkát. Nagyon fontos, hogy a következő hétvégék folyamán kettő autót fog indítani a Zengő Motorsport, tehát mindenből kettő adatunk lesz, egyszerre tudunk kipróbálni különféle dolgokat a két autón, például, ami a beállításokat illeti. Mindig meg fogjuk osztani egymással az ötleteinket, és nyilván ha a pályán összekerülünk, akkor megpróbáljuk egymást kilökni… (nevet) Természetesen nagyon fogunk egymásra figyelni a versenyeken, és amennyiben lehetőségünk lesz, segítjük majd ott is egymást. Fecó szuper csapattárs!

12.) A következő helyszín ugyebár az argentin Termas de Rio Hondo lesz. Mik az elvárásaid a következő helyszínnel kapcsolatban?

Ezen a kérdésen elég sokat gondolkoztam az elmúlt időkben. Én úgy állok hozzá általában a versenyekhez, hogy mindig a következőre koncentrálok, tehát egyáltalán nem érdekel az jelen esetben, hogy Argentína után milyen pályák jönnek, hanem csak az, hogy most Argentína következik, és arra kell készülni. Azt gondolom, hogy nagyon nagy fejlődésen fogok keresztül menni ezen a pályán, hiszen sokkal-sokkal szélesebb, mint Vila Real, tele van bukózónákkal. Én úgy gondolom, hogy ott el fogom tudni kezdeni az autót magabiztosan, a határon terelgetni, így az idők terén is látszani fog a fejlődés, továbbá már tényleg elkezdhetünk dolgozni az autóval. A portugáliai állomás alkalmával már előre látszott, hogy az a hétvége nem az autó finomhangolásáról fog szólni és a végleges versenytempóról fog szólni, mert butaság lett volna bárminemű kockázatot vállalni egy ilyen pályán. Termas de Rio Hondóban majd nagyobb kockázatvállalás nélkül lehet menni, s ahogy majd elkezdek dolgozni és gyorsan menni az autóval, úgy egyre jobban fog látszani, hogy milyen beállításokra van szükségem. Így összességében azt gondolom, hogy az argentin pálya nagyon jó lesz nekünk, s már nagyon várom a soron következő versenyhétvégét. Addig pedig nap, mint nap azon fogok dolgozni, hogy fizikálisan és mentálisan is tökéletes állapotban legyek.

13.) Evezzünk át a Forma-1 berkeibe. Figyelemmel kíséred-e a Forma-1 világának történéseit? Ha igen, mióta?

A Forma-1 eseményeit igazából mindig figyelemmel kísértem, miután a szüleim az autósportokban eléggé otthon vannak, s egészen kiskorom óta ott ültem a tévé előtt. Amikor ilyen 6-8 éves voltam, s a nagy időeltolódások miatt magyar idő szerint hajnalban kezdődött a futam, akkor is felkeltem rá és megnéztem. Azonban az együléses versenyzésben annyira nem vagyok otthon, noha mindig is figyelemmel kísértem a száguldó cirkusz eseményeit. Sokkal inkább a karosszériás versenyzés vonz, mint például a DTM, ami már egészen közel van a Forma-1-hez is akár. A Német Túraautó Bajnokság mellett érdekel a Porsche Szuperkupa, a TCR és természetesen a WTCC is.

14.) Ki a kedvenc versenyződ és melyik a kedvenc pályád a Forma-1-ben?

A Forma-1-ben nincs igazán kedvenc versenyzőm. Olyan versenyző van, akit az elmúlt időben nagyon megkedveltem, ő pedig Sebastian Vettel. Számomra a Forma-1-be való bekerülése elején nem volt szimpatikus, azonban ennek ellenére mindig is elismertem, hogy egy kivételes tehetség. Viszont mióta a Ferrarihoz szerződött, komolyabban elkezdtem figyelemmel kísérni a tevékenykedését. Amikor úgy volt, hogy a WTCC-ben fogok versenyezni, elkezdtem angol interjúkat gyakorolni, s az angol nyelv tanulását kicsit komolyabb szinten űzni. Nagyon sok Vettel-interjút néztem meg és egyszerűen imádom, hogy olyan jó, intelligens poénjai vannak, melyekkel a legkínosabb szituációkból is rögtön kihúzza magát. Úgy gondolom, hogy nagyon intelligens srác és persze nagyon gyors is. Nem a kedvencem, de jelen pillanatban ő benne csalódtam a legkellemesebbet és őt ismerem a legjobban el.

Ami pedig a pályát illeti, Monza közel áll hozzám. Szimulátoron is nagyon szeretem, élőben nem volt lehetőségem menni rajta. Leginkább ezt a pályát emelném ki, ami amúgy is eléggé ikonikus, a Ferrari hazája gyakorlatilag. Régebbről pedig Imola az, ami még közel áll hozzám.

15.) Szerinted ki lesz idén a világbajnok?

Ez egy jó kérdés. A szezon elején Rosbergnek állt a zászló, de az elmúlt futamok után azt gondolom, hogy bátran kijelenthetjük azt, hogy a bajnokság nyitottá vált. Ez a pontverseny állásán is látszik. Véleményem szerint Rosberg „most vagy soha” helyzetben van, az idei év nagyon fontos a karrierje szempontjából. Nyilván nem szeretne még egyszer kikapni Hamiltontól. Pedig az elmúlt időszakban az látszott, hogy a kettejük között zajló lelki hadviselést Hamilton jobban viselte. Tartok tőle, hogy Hamilton idén is felül fog kerekedni Rosbergen, de bízom benne, hogy a német meg fogja szorongatni őt. Azonban összességében úgy vélem, hogy idén is Hamilton lesz a világbajnok.

16.) Mit gondolsz, a 2017-es szabályok felboríthatják az erősorrendet vagy sem?

Én azt várom, hogy a jövő évi módosítások mindenképpen fel fogják borítani a sorrendet. Ha nem is nagyon, de valamennyire mindenképp. Szerintem nem fordulhat elő az, hogy minden marad a régi kerékvágásban, ugyanis elég sok minden változik. Remélem, hogy az új szabályok által az autók megjelenése látványosabb lesz, de legfőképpen, hogy felrázza a versenyeket.

17.) Hogyan vélekedsz a Halo-ról, erről a fejvédelmi eszközről?

Teljesen normális azt figyelembe véve, hogy az elmúlt években a biztonság és a környezetkímélés is egyre nagyobb szerepet kapott az autósportban. Ugyanakkor autósport-rajongó fejjel gondolva azt kell mondjam, hogy nem tetszik. Legyenek jó nagy motorok, szóljon jó hangosan, és tényleg, benzingőz mindenek felett. Én ezt az elvet vallom, ám ha racionálisan akarunk gondolkodni, akkor be kell látni, hogy nem ez a reális cél. Fontos szem előtt tartani a biztonságot és a környezetvédelmet egyaránt. Viszont ez a Halo nekem egyáltalán nem tetszik. Kinézetre nekem a formulaautó mindig is úgy volt meg, hogy nyitott karosszéria, nincs semmi az ember feje fölött, többek között ettől formulaautó a formulaautó, legalábbis nálam. Ez ront valamennyit az összképen, de teljesen megértem azt, hogy a pilóták biztonsága nagyon fontos. Én, ha Forma-1-es versenyző lennék, akkor annak ellenére is nemmel szavaznék a Halo-ra, hogy a lehető legjobb módon megpróbálom átérezni a helyzetet. De a látottak és a hallottak alapján elképzelhető, hogy a közeljövőben véglegesen bevezetik ezt a kiegészítőt.

18.) Mi a véleményed Hamilton és Rosberg „feszült” viszonyáról?

Azt gondolom, hogy ez természetes. Az igazi mérce mindig a saját csapattársad, hisz ugyan azokkal a feltételekkel versenyezhetnek. Így elég nehéz megmagyarázni a különbségeket. A Mercedes megteszi nekünk azt a szívességet, hogy nem mond ki egy konkrét csapatutasítást, ez pedig részben érthető, hiszen elég nagy előnye van a német márkának, másrészről meg szerencsés a nézők számára. A Forma-1-nek nagyon rosszul jönne az, ha nem csatázhatnának egymással. A két pilóta autója megegyező, tempójuk is hasonló, habitusból valamennyit különböznek, de úgy vélem, hogy a kettejük között kialakult feszültség teljesen természetes. Igaz, én még a karrierem folyamán nem botlottam olyan csapattársba, akivel mindvégig harcban lettem volna a bajnoki címért. Véleményem szerint pedig itt minden esetben a lélektani harc a perdöntő, ha két ilyen szintű pilótáról beszélünk. Hamilton és Rosberg között kiélezett a harc, amit nagyon jó nézni, tanulhat belőle az ember.

19.) Kit tartasz a mezőny legjobb pilótájának szakmai szempontból?

Vettelt. Én úgy gondolom, hogy minden szituációból kihozza a maximumot a megnyilvánulásaival és a pályán kívüli életében is mindent megtesz azért, hogy jobb és jobb pilóta legyen. Egy olyan személyiség, aki egy egész csapatot tud motiválni. Egyébként hasonló dolog az utóbbi időkben Alonsóról elmondható, s nyilván Hamilton se véletlenül többszörös világbajnok. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg Verstappenről… Velem egyidős a srác és hát nem akármilyen produkciót nyújt hétről-hétre… Engem igazán lenyűgöz a története, kíváncsian várom hány éven belül lesz világbajnok, mert esetében nem tudom elképzelni, hogy beleszürküljön a mezőnybe.

20.) Ha egy Forma-1-es csapattulajdonos lennél, akkor milyen autóval és mely pilótákkal állnál rajthoz?

A Ferrari autójával, hogy valamit kitalálhassunk a Mercedes elcsípésére. Miután én bevállalós csapatfőnök lennék, Vettelt és Alonsót tenném egy csapatba.

21.) Ha egy WTCC-s csapattulajdonos lennél, akkor milyen autóval és mely pilótákkal állnál rajthoz?

Szerintem két privát Citroennel. Az egyik pilótám mindenképpen Lopez lenne, a másik Catsburg. A Lada ifjú hollandját az elmúlt időkben eléggé megkedveltem, a hozzáállása, a komoly tempója és az intelligenciája miatt. Annyi még látszik, hogy néha egy-két szituációban képes hibázni, de most már egyre ritkábban.

Köszönjük Nagy Daninak, hogy a rendelkezésünkre állt! A képeket is köszönjük neki!

Lájkoljátok be nyugodtan a sportolói oldalát, melyet itt érhettek el:

Készítette: Kováts Olivér

Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon!