Ma ünnepli 47. születésnapját minden idők legsikeresebb Forma-1-es pilótája, a hétszeres vilábajnok Michael Schumacher.

A német versenyző 1969. január 3-án jött világra Hürth-Hermülheim városában, Rolf és Elizabeth Schumacher gyermekeként. Tekintsük át a német a Forma-1-es karrierjét!

1991/1.: A Kerpeni Titán megvetette lábát a Forma-1-ben

Fotó: BBC

A német 1991-ben debütált a Forma-1-ben a Belga Nagydíjon a Jordan istálló színeiben, miután a csapat belga származású pilótája, Bertrand Gachot börtönbe került azt követően, hogy egy londoni taxissal összetűzésbe keveredett. Schumacher pedig azonnal bebizonyította, hogy menedzsere, Willi Weber nem hiába lobbizott a Jordan csapatnak azért, hogy őt ültessék be Gachot helyére, ugyanis élete első időmérőjén a 7. rajtkockát kaparintotta meg, 774 ezredet verve a csapattárs Andrea De Cesarisra. Azonban a versenyen nem volt már akkora szerencséje a németnek, ugyanis pár száz méter után kiesett az egész hétvége folyamán rakoncátlankodó kuplung miatt.

1991/2.: Briatore és a Benetton rögvest lecsapott Schumira

Fotó: BT

Azonban a szabadedzések és az időmérőn nyújtott teljesítménye azonnal meggyőzte a Benetton csapatát és az istállót vezető Flavio Briatore-t, aki viharos körülmények között ugyan, de a szezonból hátralévő öt hétvégére a Benettonhoz vitte Schumachert, a háromszoros világbajnok Nelson Piquet csapattársaként. Schumacher pedig Briatorénak sem okozott csalódást, az időmérőkön csak egyszer kapott ki Piquet-től, míg a versenyek folyamán egy ötödik és két hatodik helyet gyűjtött össze.

1992-1993: Az első és a második győzelem a Száguldó Cirkuszban

Fotó: BBC

1992-ben első teljes szezonját az előkelő harmadik helyen zárta a pontversenyben. A 16 futam folyamán összesen nyolcszor állhatott fel a dobogóra, a belga futamon pedig úgy, hogy a legtetejére állva, miután legelső Forma-1-es győzelmét megszerezte. Schumacher 1993-ban a 4. lett a bajnoki összetettben, és igaz csak 9 alkalommal ért célba, de akkor is a legjobb 3-ban végezve, Portugáliában pedig győzni tudott.

1994: 1 ponttal világbajnok

Fotó: Autoronaldo

Azonban a valódi áttörést az 1994-es esztendő hozta, amikor 7 győzelemmel (Brazília, Csendes-óceán (Aida), Imola, Monaco, Kanada, Franciaország, Magyarország, Európa (Jerez)), két 2. hellyel (Spanyolország, Japán) világbajnok lett, annak ellenére is, hogy kétszer kiesett, négyszer pedig kizárták. Igaz, az utolsó hétvégén, Ausztráliában Damon Hill-lel kellett megküzdenie a trófeáért, amely csak volt lehetséges, hogy a brit nem szerez több pontot a németnél. Ez pedig így is történt, miután a két aspiráns ütközött, majd kiesett.

1995: Schumacher ellenfél nélkül másodjára

Fotó: formula1.com

1995-ben pedig továbbfolytatódott a Kerpeni Titán diadalmenete, a német a második világbajnoki címét játszi könnyedséggel húzta be az immár V10-es Renault-motorokat használó Benettonnal. 9 alkalommal állhatott fel a dobogó legtetejére (Brazília, Spanyolország, Monaco, Franciaország, Németország, Belgium, Európa (Jerez), Csendes-óceán (Aida), Japán), abban az évben pedig összesen 11-szer végzett a legjobb háromban.

1996: Az első év Maranellóban

Fotó: f1-history.deviantart.com

1996-ban pedig meglepő csapatváltásra szánta el magát Schumacher, ugyanis a Benettont elhagyva az akkortájt gyengélkedő Ferrarihoz igazolt. Sokan megkérdőjelezték a döntését, sőt, még az első versenyeket követően is azt az üzenetet kapta a német, főleg a germán sajtó részéről, hogy: "Schumi, szállj ki a vörös uborkából!". Mindemellett a világbajnok autóversenyzőnek akkoriban azzal is meg kellett küzdenie, hogy megkedveltesse magát a tifosikkal. Michael ennek érdekében mindent megtett, az F310-es gyermekbetegségei ellenére kitartott az olasz istálló mellett, sőt, elindította a siker útján azt. Első ferraris évében három alkalommal tudott győzni, miután profi módon járt a vízen Barcelonában, Belgiumban egy óriási taktikai harcot nyert meg Jacques Villeneuve-vel szemben, Monzában (a Ferrari hazájában) pedig a nagyok műszaki hibákból adódó elesése után Jean Alesit győzte le. Mindemellett öt alkalommal végzett a 2., vagy a 3. helyen.

1997: A botrányos ütközettel záródó esztendő

Fotó: F1 Fanatic

Michael Schumacher már második ferraris évében bajnoki esélyessé lépett elő, miután a szezonzárót megelőzően 5 győzelmet (Monaco, Kanada, Franciaország, Belgium, Japán), és három második helyet (Ausztrália, Imola, Németország) gyűjtött össze, melyet TOP 3-as eredményként fel tudunk jegyezni. Viszont az év legnagyobb utózöngéit produkáló hétvégére a szezonzárón került sor, Jerezben. A két bajnoki aspiráns a német, valamint a kanadai Jacques Villeneuve voltak, őket mindössze egy pont választotta. Azonban az európai forduló időmérő edzése nem várt fordulatokkal kecsegtetett. Minden idők legszorosabb selejtezője volt, ugyanis a pole pozíciót érő 1:21.072-es időeredményt hárman abszolválták: Jacques Villeneuve, Michael Schumacher és Heinz-Harald Frentzen, tehát az egyéni kiírás legjobb hármasa, viszont leghamarabb az akkor másodéves kanadai állította meg a stoppert ennél az időnél, így őt illette az első rajtkocka a versenyen. A rajtnál azonban Schumacher a Ferrarival az élre tört, és egészen a 48. körig vezette a futamot, amikor sor került a mindent eldöntő Schumacher vs. Villeneuve ütközetre. A williamses kanadai pilóta a Dry Sack kanyarban megpróbálta megelőzni a németet, ám Schumi a Ferrarival nekiment Villeneuve-nek. Schumacher kikötött a sóderágyban és véget ért számára a verseny, míg Villeneuve a sérült Williams Renault-t behozta harmadiknak, és ez az eredmény bajnoki címet ért a számára, miután ezzel az eredménnyel 3 ponttal Schumacher elé ugrott. De ez mind hagyján, az FIA a manőver szándékossága miatt két héttel az eset után diszkvalifikálta a németet.

1998: A sors nem akarta, hogy Schumacher újból világbajnok legyen

Fotó: f1-history.deviantart.com

Az 1998-as év sem sikeredett gondmentesre Schumacher számára. Hiába nyert hatszor (Argentina, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország, Olaszország), valamint végzett öt alkalommal 2., vagy 3. pozícióban abban az évben az akkor még két világbajnoki titulust számláló germán, mivel több dolog is keresztbe tett neki a téren, hogy harcba szállhasson az új riválisként előlépő Mika Hakkinennel. Számottevő esélyeit kinyiffantotta a melbourne-i motorhiba, a Wurzzal való ütközéssorozat Monacóban, a Coultharddal történt incidens Belgiumban, valamint a lefulladás és a defekt Japánban. Mindennek ellenére csupán 14 ponttal kapott ki a McLaren finnjétől, aki életében először lett Forma-1-es világbajnok. Azonban az év legfurcsább másodperceit a győzelmet hozó Silverstone-ban élhette, mivel azt a futamot egy 10 másodperces "stop-and-go" büntetés letöltése után, a bokszutcában nyerte meg.

1999: A fekete év, a lábtörés

Fotó: Daily Mail 

Ha az előző két szezonra írtuk azt, hogy gondtól nem voltak mentesek, akkor az 1999-es idényt egyenesen katasztrofálisnak nevezhető a német esetében. Ausztráliában egy fulladás miatt esélye nem volt a pontszerzésre, aztán Brazíliában második lett, majd az imolai és monacói versenyeken győzni tudott, Spanyolországban azonban csak egy 3. hely jutott neki, Kanadában a "Bajnokok falának" való nekicsapódáskor egy lehetséges győzelmet bukott el, míg Franciaországban egy elektronikai probléma vetette vissza őt az ötödik pozícióba.

Azonban az év "fekete futama" Silverstone-ban került megrendezésre, mivel Michael Schumacher Ferrarijában a fék már az első körben csődöt mondott, a Stowe-kanyar bukóterében található gumifalba frontálisan rongyolt bele, 107 km/órás sebességnél. Mindkét lába eltört, így a világbajnoki esélyei is szertefoszlottak, mivel további hat futamot kellett kihagynia, így a Ferrarin belül Eddie Irvine vette át az első számú pilóta szerepét ekkor, az ír pedig egészen az utolsó futamig meg tudta szorongatni Mika Hakkinent, ám legyőzni nem tudta, így a finn mclarenes másodjára is megkapta a világbajnoki serleget, annak ellenére, hogy Schumacher próbálta őt segíteni az utolsó két futamon, melyek mindegyikén egy-egy 2. helyet ért el.

2000: Csúcson a Ferrarival

Fotó: motorsportretro.com

Schumi álomszerű évkezdetet produkált a 2000. év elején. A szezon első három versenyén, az ausztrál, a brazil és az imolai futamokon győzni tudott, utána Silverstone-ban harmadik lett, Spanyolországban ötödik, de aztán az európai futamon ismét az első helyen zárt. Azonban a szezon közepe katasztrofálisra sikerült a német számára: öt versenyből négyet idő előtt fejezett be. Monacóban elszállt a hátsó felfüggesztés, aztán Kanadában felállhatott a pódium legtetejére, azonban Franciaországban kilehelte a motorja a lelkét, Ausztriában a rajtbaleset áldozatává vált, ahogyan a Hockenheimringen is csak pár métert tudott megtenni, mivel újra ütközött Giancarlo Fisichellával. A német pechszériája pedig azt eredményezte, hogy 18 pontos előnye minimálisra olvadt, és 6 futammal a szezonzárás előtt 56 ponttal vezette a tabellát, de az őt követő Hakkinen és Coulthard csupán két ponttal voltak leszakadva. Magyarországon és Belgiumban Hakkinen - Schumacher befutó született, így a ferraris el is vesztette az első helyet a pontlistában, melynek élén Hakkinen állt hatpontos előny birtokában, amikor még 4 viadal maradt hátra. Azonban azt a négyet (Olaszország, USA, Japán, Malajzia) Michael Schumacher megnyerte, ez a szezonhajrá pedig világbajnoki címet jelentett számára, mégpedig a harmadikat! Az hagyján, de Jody Scheckter 1979-es elsősége óta ő volt a Ferrari első egyéni bajnoka!

2001: Schumi megállíthatatlan, negyedjére is világbajnok

Fotó: F1 Fanatic

Fantasztikus szezon volt a 2001-es Michael Schumacher számára. A 17 futamból csak kettőt nem tudott befejezni az Imolai, valamint a Német Nagydíjat, a felfüggesztés, illetve az üzemanyagnyomás hibájából. 14 alkalommal zárt az első vagy a második helyen, azon kívül Monzában ért el egy 4. pozíciót. Azonban nyerni tudott Ausztráliában, Malajziában, Spanyolországban, Monacóban, a Nürburgringen, Franciaországban, Magyarországon, Belgiumban és Japánban. Az összesítésben 123 pontjával majdnem kétszer annyit szerzett, mint az ezüstérmes Coulthard, aki 65 egységet tudott összekapirgálni.

2002: Schumacher fejére ötödik alkalommal is felkerült a "korona", holtversenyben Fangióval az örökranglista élén

Fotó: F1 Fanatic

Pályafutása legtökéletesebb szezonját zárta Schumacher 2002-ben, ugyanis az egy dolog, hogy mind a 17 futamon célba ért, azonban mind a 17 alkalommal dobogós pozícióban tette meg ezt! Az év folyamán összegyűjtött 144 világbajnoki pontja tartalmaz 11 győzelmet (Ausztrália, Brazília, Imola, Spanyolország, Ausztria, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Belgium, Japán), 6 második helyet és 1 harmadik pozíciót. Ellentmondást nem tűrve húzta be ötödik világbajnoki címét, mellyel az örökranglistán egyenlített a szintén legendás Juan Manuel Fangióval.

Igaz, ezt a tökéletes esztendőt egy botrány is beárnyékolta... Ugyanis az történt, hogy az osztrák futamot végig vezette Barrichello, a csapattárs, akinek át kellett adnia az első pozíciót Schumachernek, mégpedig a Ferrari utasítására. Ezt a brazil meg is tette a célegyenesben látványosan lelassítva. A csapatutasítás roppant nagy ellenszenvet váltott ki a helyszínen tartózkodó szurkolóseregekből, ráadásul a légkört még feszültebbé tette azt, hogy a pódiumon Schumacher helyet cserélt Rubens Barrichellóval. A Ferrarit az eset miatt 1.000.000 amerikai dollárra büntették meg. Azonban ennek dacára a "produkciónak" volt egy második felvonása, mégpedig az Amerikai Nagydíjon, amikor Schumacher engedte át a győzelmet Barrichellónak hasonlóképpen.

2003: Élete legnehezebb évében is világbajnok lett Schumacher

Fotó: F1 Fanatic

Finoman szólva nem indult könnyen a 2003-as szezon Schumacher számára. Ausztráliában egy vezetői hiba következtében beiktatott extra bokszkiállás miatt csak 4. lett. Sepangban a rajtnál kiforgatta Trullit, ami miatt áthajtásos büntetésre ítélték a stewardok, így csak a 6. pozícióban tudott végezni. Míg a brazil esős futamon elkövetett vezetői hibája kieséssel és egy törött Ferrarival járt.

Azonban az igazán kegyetlen hétvége az imolai volt a számára. A Schumacher-fivérek édesanyja, Elizabeth szombat hajnalban rosszul lett, melyet követően kórházba szállították a hölgyet, akinek az életet az orvosok sajnos nem tudták megmenteni. A Ferrari és a Williams külön engedélyével Michael és Ralf magánrepülővel Kerpenbe repültek látogatás céljából. Azonban vasárnap a pole-ból startoló ferraris és a második rajtkockából williamses már az imolai rajtrácson várta a piros lámpák kialvását. Végül a két Schumacher, Michael és Ralf sorrendben az első és a negyedik helyet szerezték meg, azonban mindennek ellenére életük legnagyobb teljesítményt produkálták, ismerve a körülményéket. Egyébként vasárnap mindketten fekete karszalaggal jelentek meg, valamint a dobogósok a tisztelet jeleként nem pezsgőztek. Schumacherék pedig a dobogóceremóniát követen elhagyták az Enzo Ferrari nevével fémjelzett imolai aszfaltcsíkot, így a sajtótájékoztatón a többszörös világbajnok helyettese csapatfőnöke, Jean Todt volt. A Forma-1-ben ez volt az első alkalommal, hogy a dobogósok közül valaki nem jelent meg a verseny utáni sajtótájékoztatón.

Ezután Schuminak volt egy erősebb szériája: első lett Barcelonában és Spielbergben, harmadik Monacóban, majd Montrealban ismét első. Egy megforgás után Schumacher csak az ötödik helyen tudta befejezni a nürburgringi viadalt. Magny Cours-ban bronzérmes lett, majd három dobogó nélküli futam következett. Utána Monzában és Kínában győzelemre vitte a Ferrarit.

A szezonzáró futam előtt már úgy tűnt, hogy Schumacher a Kimi Raikkonennel szembeni 9 pontos előnyével biztonságban érezheti magát, de mégsem így történt, mivel a kvalifikáción a McLaren-pilóta a 8. pozícióban zárt, míg Michael csak a 14. lett. Ráadásul a futamon Raikkonen elég hamar feljött másodiknak, míg Schumacher több alkalommal is bajba került a zavarosban halászva. Azonban az 1 pontot érő nyolcadik helye, valamint Barrichello futamgyőzelme hozzásegítette ahhoz, hogy világbajnok legyen hatodik alkalommal is, ezzel pedig Forma-1-es tekintetben a világ élére tört.

2004: Schumi hetedjére is megcsinálta

Fotó: ESPN

2004 volt az az év, amikor Schumacher abszolút verhetetlennek és megfoghatatlannak bizonyult. Az év első 13 futamából 12-t megnyert, és a 13/13-as mérleg elérésére is volt esély, azonban Monacóban a Safety Car mögött ütközött Montoyával. A 14. futamon, Spában megnyerte a 7. világbajnoki címet, noha még volt hátra 4 verseny az esztendőből. Azonban az évzárás már nem volt ennyire tökéletes, de vészesnek sem volt mondható. Második lett Monzában, tizenkettedik Kínában, első Japánban és hetedik Brazíliában.

2005: Véget ért a Schumacher-dominancia, nehéz esztendő a Ferrarival

Fotó: F1 Fanatic

A megváltozott gumiszabályok felbolygatták az erősorrendet 2005-re: a Ferrari hátrafelé lépdelt a Bridgestone papucsokkal, míg a michelines autók jobban bírták az előírt egy versenytávot, amennyit ki kellett bírnia a gumiabroncsnak. Schumacher csupán a hat indulós, a Michelin-gumibotránytól hangos Amerikai Nagydíjon tudott győzni, ami mellett mindössze csak három alkalommal tudott beférni a TOP 3-ba. Imolában, Kanadában és a Hungaroringen is a második helyen intette le őt a kockás zászló. A bajnokságban pedig a 3. helyen zárt.

2006: Versenyben Alonsóval, könnyes búcsú a Ferraritól és a Forma-1-től

Fotó: Flickr

A 2006-os évet Bahreinben egy második hellyel indította Schumi, majd Malajziában csak hatodik lett. Azonban Melbourne-ben, így három futam elteltével 11 ponttal rendelkezett, 18 egységgel lemaradva a címvédő Alonsótól. Aztán a német ferraris egy imolai és egy nürburgringi sikerrel szépített a mérlegen, azonban a két futam során csupán 4 pontot tudott lefaragni hátrányából, mivel mindkét alkalommal Alonso második lett. Spanyolországban újra a renaultos tudott győzni, mégpedig hazai közönség előtt, Schumacher ezüstérmesként zárta a futamot.

Monacóban pedig kirobbant az év botránya. Schumacher az időmérő utolsó szakaszának a végén leparkolt a Rascasse-kanyarban, ezzel megakadályozva azt, hogy riválisa, Alonso javítani tudjon az idején. Azonban végül így is a spanyolé lett a pole, mivel az FIA annak ellenére megbüntette a hétszeres világbajnokot, hogy ő manőver technikai problémára vezette vissza. Viszont ez a magyarázat nem hatotta meg a stewardokat, akik a rajtrács végére száműzték a rekordert. Azonban a német nem ismert lehetetlent, a csávából önmagát kihúzva próbálta menteni a menthetőt, és a szűk utcai pályán a mezőny javát átszáguldott, és az ötödik helyen zárt, azonban Alonso nyert, így a parádés felzárkózás ellenére pontokat veszített a német a bajnokságban.

Utána Silverstone-ban és Kanadában a második helyen zárt, majd volt egy három futamos győzelmi szériája Amerikában, Franciaország és Németországban. A Hungaroringen rendezett viadal azonban egyik bajnoki aspiráns számára sem indult könnyedén, mivel a változó időjárás körülmények között megrendezett versenyen csak a mezőny második feléből indulhattak. A kalamajka azonban a Michelin-gumikon versenyző Alonsónak kedvezett, míg Schumacher Bridgestone abroncsai egyáltalán nem működtek megfelelően. Azonban végül mind a ketten kiestek a versenyből. Alonso esetében a Renault nem rögzítette jól az egyik kerékanyát a spanyol utolsó kiállásánál, így a címvédő a gumifalban kötött. Miközben a száraz körülmények közt az egyre csak kopó intermediate gumikkal nagy rizikót vállaló Schumacher futamának a Nick Heidfelddel való koccanás vetett véget.

Törökországban Schumacher a harmadik pozícióban kapta meg a kockás zászlót, Alonso után célba érve, azonban a következő két megmérettetés fordulópontot jelentett a világbajnokságban. Monzában és Kínában is győzni tudott a Ferrari 248 F1-gyel a Kerpeni Titán, úgy, hogy mindeközben Alonso csak egy második helyet szerzett Sanghajban, a tifosik nagy örömére Olaszországban motorhiba miatt kiesett. Így, amikor már csak két futam volt hátra az idei évből, 116-116 volt az állás a két esélyes között. Viszont mindeközben a monzai verseny leintése során egy olyan bejelentésre került sor, amely valósággal szíven ütötte a világot: Schumacher az év végén visszavonul a Száguldó Cirkusztól. Azonban a suzukai viadal is tartogatott fordulatokat magában: ezúttal Schumacher motorja adta be a kulcsot 2000 óta először, miközben Alonso megszerezte a győzelmet, ennek köszönhetően pedig már csak rémesen halovány matematikai esélyei maradtak a hétszeres világbajnok a 8. titulus megszerzésére, mivel már csak akkor húzhatta volna be a 2006-os évet, ha Ő nyer, Alonso pedig nem szerez pontot.

Fotó: Getty

Azonban a brazil búcsú még így is fenomenálisra sikeredett... Schumacher a 10. helyről startolt, és a BMW-ket és Ralf Schumacher Toyotáját leelőzve Giancarlo Fisichellát gyepálta az első körökben, majd a 7. körben kívülről megpróbálkozott egy előzéssel, azonban ekkor defektet kapott a Ferrari, méghozzá nem Fisichella hibájából, hanem azért, mert minden bizonnyal áthajtott az utolsó kanyarban a Nico Rosberg-féle baleset után ott maradt törmelékeken. Emiatt egy teljes kört kellett megtennie Schumachernek, hogy a bokszutcában új gumigarnitúrát kaphasson. Ez is megtörtént, azonban ekkorra már majdnem egy kör volt a hátránya a versenyt vezető csapattárssal, Felipe Massával. Azonban a német nem ismert lehetetlent, olyan elképesztően nagy felzárkózást mutatott be, hogy öröm volt nézni. Az utolsó körökben megmérkőzött Fisichellával is, aki inkább lemenekült a pályáról, majd Raikkonennel, aki már keményebb diónak bizonyult, de (Palik László szavaival élve) "megtalálta a megoldást, felmászott a palánkra". Végül pedig egy 4. hellyel zárta le Forma-1-es karrierjének első, nagy fejezetét. Íme a brazil futamról egy összefoglaló:

2007-2009: "Az átmeneti időszak"

Fotó: F1 Fanatic

A visszavonulást követően sem szakadt el a Forma-1-től a hétszeres világbajnok, sőt, egész gyakran lehetett látni a paddockban, mivel a Ferrarinál tanácsadói, valamint tesztelői feladatokat látott el. 2009 júliusának végén, Felipe Massa hungaroringi balesetét követően felmerült annak lehetősége, hogy visszatér a sportág egyik leglegendásabb versenyzője, azonban a német visszautasította azt, egy korábbi motorversenyen elszenvedett nyaksérülésre hivatkozva. 

2010: A váratlan visszatérés

Fotó: autoevolution.com

2009. december 23., ez a nap Schumacher-rajongók milliói számára a megváltás napja volt, ugyanis a Brawn GP-ből Mercedesszé átalakuló csapat bejelentette, hogy 2010-ben visszatér a hétszeres világbajnok, méghozzá az ő csapatuknál, Nico Rosberg csapattársaként. Azonban ekkoriban még nem tudott olyan versenyképes technikával előállni a német gyártó, mint manapság, hogy Schumacher neve mellett három negyedik hely szerepelt legjobb eredményként. Viszont, ami a német imázsát csorbította, az az, hogy a nála jóval fiatalabb Rosberg három 3. hellyel és kétszer annyi ponttal büszkélkedhetett. Schumachert a szerencsétlen szituációk, az új szabályok és a Jenson Button vezetési stílusához igazított autó hátráltatta. 

2011: Mentette a menthetőt

Fotó: F1 Fanatic

2011-ben már valamivel kiegyenlítettebb volt a Schumacher - Rosberg párharc, azonban a németeknek továbbra is meg kellett küzdenie a Mercedes botrányos gumikezelésével. A csapat legjobb eredményét ezúttal Schumacher érte el, egy kanadai 4. hely formájában, méghozzá nem is akármilyen versenyzéssel. A hétszeres világbajnok a 4 órás sikeredett, esős Kanadai Nagydíjon régi önmagára emlékeztetve mozgott a pályán a Mercedesszel. A verseny második felében még egy kettős előzést is bemutatott Kobayashival és Massával szemben, melyet követően sokáig a 2. helyen haladt, azonban a véghajrában az erősebb McLarennel Button és a címvédő Red Bull-autóval Webber levadászta a koronázatlan királyt, aki végül így lett negyedik.

A belgiumi és az olasz futamon is nagyot ment a klasszis pilóta. Spa-Francorchamps-ban bemutatkozásának 20. évfordulóját ünnepelte, viszont az időmérőn csak az utolsó helyet szerezte meg, mivel elhagyta a hátsó kereket, ennek következményeként pedig összetörte az autóját. Viszont a futamon a 24. helyről felzárkózva ötödik lett! Monzában, ahol a tifosik régi ismerősként üdvözölték a németet, a verseny harmadáig éles harcban maga mögött tudta tartani a mclarenes Lewis Hamiltont, a futamot pedig az ötödik helyen zárta a Sebesség Szentélyében.

Azonban ezen bravúrok is kevésnek bizonyultak az összetettben Nico Rosberggel szemben, végül 13 ponttal maradt alul. A Rosberggel szembeni győzelemtől számos baleset és néhány műszaki hiba fosztotta meg.

2012: Első dobogó a Mercedes színeiben, a végleges búcsú

Fotó: emercedesbenz.com

Eleinte úgy tűnt, hogy a 2012-es Mercedes jelentheti az áttörést, ám végül nem így lett, és a gumikezelési problémák is megmaradtak. Mindemellett Schumacher iszonytatóan peches volt a 2012-es esztendőben, melynek egyetlen fénypontja a valenciai harmadik hely volt, amely visszatérése utáni első, és pályafutása 155. dobogós helyezése volt. Japánban tette meg a bejelentést, hogy a szezonzáró Brazil Nagydíjat követően végleg visszavonult a Forma-1-től, és ez így is történt.

2013-2016: Az egész világot megrázó síbaleset, és az az utáni hosszú út kezdete

2013. december 29., a nap, amely nemcsak a Schumacher-szurkolók számára, hanem a komplett világ számára ledöbbentő, ugyanis azon hír látott napvilágot, hogy a német klasszis súlyos fejsérüléseket szenvedett egy síbaleset következtében, amely Méribel közelében történt. Súlyos volt Schumi állapota, kómába került. Azóta apró javulások következtek be csak, az első nagy lépés 2014 júniusában történt meg, amikor felébredt kómában. Akkor szállították át Grenoble-ból Lausanne-be, ahol megkezdődött a rehabilitáció, melyet 2014 szeptembere óta már otthonában hajtjanak végre.

Schumacher karrierje - a számok nyelvén:

• 4 konstruktőr, motorgyártó
• 7 világbajnoki cím
• 11 csapattárs
• 19 szezon
• 23 autó
• 68 pole pozíció, kiesés
• 77 leggyorsabb kör
• 91 győzelem
• 155 pódiumos helyezés
• 307 nagydíj
• 308 versenyhétvége 
• 1566 pont

Schumacher 91 győzelme:

Fotó: F1 Fanatic

1992: Belga Nagydíj
1993: Portugál Nagydíj
1994: Brazil Nagydíj, Csendes-óceáni Nagydíj, San Marino-i Nagydíj, Monacói Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Francia Nagydíj, Magyar Nagydíj, Európa Nagydíj
1995: Brazil Nagydíj, Spanyol Nagydíj, Monacói Nagydíj, Francia Nagydíj, Német Nagydíj, Belga Nagydíj, Európa Nagydíj, Csendes-óceáni Nagydíj, Japán Nagydíj
1996: Spanyol Nagydíj, Belga Nagydíj, Olasz Nagydíj
1997: Monacói Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Francia Nagydíj, Belga Nagydíj, Japán Nagydíj
1998: Argentin Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Francia Nagydíj, Brit Nagydíj, Magyar Nagydíj, Olasz Nagydíj
1999: San Marino-i Nagydíj, Monacói Nagydíj
2000: Ausztrál Nagydíj, Brazil Nagydíj, San Marino-i Nagydíj, Európa Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Olasz Nagydíj, Amerikai Nagydíj, Japán Nagydíj, Maláj Nagydíj
2001: Ausztrál Nagydíj, Maláj Nagydíj, Spanyol Nagydíj, Monacói Nagydíj, Európa Nagydíj, Francia Nagydíj, Magyar Nagydíj, Belga Nagydíj, Japán Nagydíj
2002: Ausztrál Nagydíj, Brazil Nagydíj, San Marino-i Nagydíj, Spanyol Nagydíj, Osztrák Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Brit Nagydíj, Francia Nagydíj, Német Nagydíj, Belga Nagydíj, Japán Nagydíj
2003: San Marino-i Nagydíj, Spanyol Nagydíj, Osztrák Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Olasz Nagydíj, Amerikai Nagydíj
2004: Ausztrál Nagydíj, Maláj Nagydíj, Bahreini Nagydíj, San Marino-i Nagydíj, Spanyol Nagydíj, Európa Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Amerikai Nagydíj, Francia Nagydíj, Brit Nagydíj, Német Nagydíj, Magyar Nagydíj, Japán Nagydíj
2005: Amerikai Nagydíj
2006: San Marino-i Nagydíj, Európa Nagydíj, Amerikai Nagydíj, Francia Nagydíj, Német Nagydíj, Olasz Nagydíj, Kínai Nagydíj

Schumacher rekordjai:

Fotó: metro.co.uk

• Világbajnoki címek száma: 7 (1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004)
• Egymást követő világbajnoki címek száma: 5 (2000, 2001, 2002, 2003, 2004)
• Futamgyőzelmek száma: 91
• Sorozatban szerzett futamgyőzelmek száma egy szezonon belül: 2004-ben, 7 győzelem (Európa Nagydíj, Kanadai Nagydíj, Amerikai Nagydíj, Francia Nagydíj, Brit Nagydíj, Német Nagydíj, Magyar Nagydíj)
• Egy csapatnál nyert futamok: 72 győzelem, Ferrari
• Futamgyőzelmek száma ugyanazon a nagydíjon: 8, Francia Nagydíj
• Futamgyőzelmek száma ugyanazon a pályán: 8, Magny-Cours
• Futamgyőzelmek száma különböző nagydíjon: 22
• Az első és az utolsó futamgyőzelem között eltelt leghosszabb idő: 14 év, 1 hónap, 2 nap (1992 Belga Nagydíj - 2006 Kínai Nagydíj)
• Második helyek száma: 43
• Dobogós helyezések száma: 155
• Célba érések száma: 239
• Pole pozíciók száma: 68
• Első rajtsoros indulások száma: 115
• Leggyorsabb körök száma: 77
• Pole pozícióból szerzett győzelmek száma: 40
• VB-pontok száma: 1566
• Egy szezon belül szerzett futamgyőzelmek száma: 13, 2004-ben
• Leggyorsabb körök száma egy szezon belül: 10, 2004-ben
• Legnagyobb pontszám egy szezonon belül: 148 (a 2003-2009 közötti pontrendszerben), 144 (az 1991-2002 közti pontrendszerben)
• Dobogós helyezések egy szezon belül: 17/17 → 100%, 2002-ben
• A megtett versenytáv aránya egy szezonban: 100%, 2002-ben
• A legkorábban eldőlt világbajnoki cím: 2002-ben a 17-ből a 11. futamon, tehát a szezon 64,71%-ánál

JOBBULÁST, BAJNOK!

Fotó: motorsport.com

Kováts Olivér

Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon!