A 2005-ös amerikai nagydíjhétvégén az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb botránya robbant ki egy óriási abroncsgaliba miatt. Erről most kivételesen cikk formájában emlékezünk meg.
Akik régóta követik figyelemmel a Száguldó Cirkusz versenyeit, azok tudhatják, hogy anno, 2001 és 2006 két hivatalos gumiszállítója is volt a királykategóriának. Ez pedig a Michelin volt és a Bridgestone.
Már a 2004-es amerikai futamon is komoly problémát okoztak a Michelin abroncsai, ugyanis a williamses Ralf Schumacher és a renaultos Fernando Alonso is defekt miatt ütközött neki a betonfalnak. Ám, ekkor még nem volt nagy probléma.
Egy év múlva a mezőny visszatért Indianapolisban. A pénteki szabadedzésen a Toyota tesztpilótája, Riccardo Zonta a szombati napon pedig Ralf Schumacher vágta neki a falnak az autót, mindketten egy hirtelen bal hátsó defekt miatt a 13-as kanyarban, az i
ndianapolisi oválban.
A Michelin megpróbált utánajárni a hiba okának, ám nem jöttek rá arra, hogy mi okozza a gumik kritikus kopását abban a bizonyos kanyarban. Június 18-n, egy nappal Ralf Schumacher bukását követően a francia gumigyártó képviselői, Pierre Dupasqier és Nick Shorrock levelet írtak a Nemzetközi Automobil Szövetség versenyigazgatójának, Charlie Whitingnak, melyben közölték a tényt, továbbá azt, hogy ha nem építenek egy lassítót az oválba, akkor nem tudják biztosítani a gumik biztonságos működését 10 körnél tovább.
A francia gumiszállító még azt is fölvetette, hogy akkor hoznának egy másik keveréket a versenyre. Másnap a versenyigazgató reagált a Michelin soraira. Whiting a versenyszabályzatra hivatkozva kijelentette, hogy tilos másik keveréket hozni. A versenyigazgató a lassító építésére sem b
ólintott rá, mert az a bridgestoneos csapatokkal szemben nem lenne fair. Sőt, Charlie Whiting inkább azt hozta fel, hogy a Michelin abroncsait használó csapatok korlátozzák autóik sebességét a kritikus kanyarban.
19-én a Michelin ismét küldött egy levelet az FIA-nak, hogy az időmérőn használt gumikon nem engedi rajthoz állni azokat a csapatokat, amely a francia abroncsokat használja, továbbá újra papírra vetette a lassító ötletét. Charlie Whiting a Barcelonában használt, keményebb gumik használatát sem engedélyezte, ahogy a lassító ötletét ismételten elutasította. Azonban javasolta, hogy a michelines csapatok szükség esetén inkább cseréljenek futam közben gumit, ez az évi szabályok szerint engedélyezett volt egyetlen egy esetben, ha a pilóta biztonságáról esett szó.
Eljött a futam napja, óriási volt a feszültség. Sokáig hezitáltak a michelines gárdák, amelyek végül kihajtottak a bokszutcából, mielőtt még bezárt volna az. A felvezető kört megelőzően a rajtrácson még 20 autó volt. Azonban a formációs kör végén, a 13-as kanyarban, ahol a bokszbejárat, a michelines pilóták a rajtráccsal ellenkező irányba indultak, egyenesen a garázsok felé. A 14 Michelin-gumit használó versenyautó behajtott a bokszba, a csapatok pedig betolták a pilótákat a garázsba, ami azt jelentette, hogy csak HAT induló volt a futamon, a Bridgestone abroncsait használók.
A szurkolók pedig érthető módon feldúltak voltak, nemtetszésüket palackok és sörös üvegek behajigálásával fejezték ki, továbbá követelték vissza pénzüket.
A futamon csak a Ferrarik, a Jordanek és a Minardik indultak el. Az 51. körben ráadásul Michael Schumacher és Rubens Barrichello majdnem kiütötték egymást a versenyből, a baleset elkerülésének érdekében a brazil lehajtott a fűre. A sorrend végül a következő lett: Schumacher, Barrichello, Monteiro, Karthikeyan, Albers, Friesacher. A díjátadón a vendégek nem jelentek meg, a dobogósok pedig a kupák átvételét követően nem ünnepeltek.
Ennek a botránynak még volt egy jó pár felvonásos utózöngéje. Június 20-án az FIA közleményben tudatta, hogy mi miatt nem fogadta el a Michelin gumit használó csapatok módosítási javaslatait. A hét Michelin-partner istálló be lett idézve a Motorsport Világtanács elé, hogy meghallgassák a magyarázatot a futamon való részvétel elmulasztására. Az FIA szerint a hét érintett istálló (McLaren, Renault, Williams, Toyota, BAR Honda, Sauber, Red Bull) megszegték a Concorde-szerződést, továbbá a Nemzetközi Sportkódex 151/c pontját. A vádak a következők voltak:
- nem volt a szabványoknak megfelelő gumiabroncsuk
- szabályt szegtek a futam kihagyásával
- az autók sebességcsökkentésére sarkalló biztonsági javallat szabálytalan elutasítása
- a bojkottal rontottak a Forma-1 imázsán
- nem értesítették a versenybírákat, hogy nem fognak elindulni a versenyen
Június 22-én Max Mosley magyarázatot adott arra, hogy miért nem lehetett lassítót építeni a Michelin-gumit használó csapatok számára bajjós kanyarba, mivel a nyomvonal változtatása komoly veszélyekkel járt volna. Arra is rámutatott, hogy az FIA által felvázolt biztonsági javaslatokra. Azért sem volt érthető a hét istálló visszalépése, mivel a hat bridgestoneos autó mögött, a még ponto(ka)t jelentő 7-8. helyért lehetett volna harcolni.
Június 28-n a Michelin bejelentette, hogy mindenkit, aki jegyet váltott a futamra, kármentesítenek. Mindemellett 20000 jegyet biztosított a 2006-os futamra, akiknek érvényes belépője volt a 2005-ösre.
Június 29-én a Motorsport Világtanács a hét beidézett istállót bűnösnek ítélte az első kettő vádpontban, azonban ekkor még döntés nem született.
Július 22-én azonban a hét istállót ártatlannak ítélték az FIA számára benyújtott bizonyítékok értelmében. Ha minden igaz, akkor a Michelin megsértette volna Indiana állam törvényeit, ha rajthoz engedi állni a "selejtes", veszélyes abroncsokkal.
Videó a bojkottról:
Fotó: F1 Fanatic, Formula1.com, Google
Kováts Olivér
Még több hírért, érdekességért lájkolj minket a Facebookon a képre kattintva!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
