F1 - „MINTHA EGY DARAB BELŐLEM IS MEGHALT VOLNA" – ALAIN PROST AYRTON SENNÁRÓL, 1. RÉSZ

kep_1.jpg

"Az igazat megvallva, nagyon nehéz Ayrtonról beszélnem, és nem csak azért, mert már nincs köztünk. Annyira más volt, teljesen más, mint a többi versenyző, és mint bárki, akit valaha ismertem."

Egy 1998-as Prost-interjú fordítása a Formula Magazin 2001. szeptemberi számából.

Alain Prost nincs könnyű helyzetben, ha Sennáról kell beszélnie. Nevük örök időkre összekapcsolódott, generációjuk legnagyobb pilótái voltak és egymás legnagyobb vetélytársai. Amikor Senna a téma, Prost véleménye nem lehet nyerő, és ezt jól tudja. Ha dicséri Ayrtont, azt mondják, amikor még élt, egészen más stílusban beszélt róla; ha szidja, szemére vetik, hogy olyasvalakit kritizál, aki már nem tud védekezni.

"Ezért nem beszéltem róla soha" – mondja Prost. "Amikor meghalt, azt mondtam, úgy érzem, mintha egy darab belőlem is meghalt volna, annyira kötődött egymáshoz a sorsunk. Tényleg ezt gondoltam, bár tudom, néhányan kételkedtek őszinteségemben."

Senna 1984-ben debütált a Forma-1-ben, és rögtön lehetett látni, hogy a benne feszülő, és mindent elsöprő bizonyítási kényszer útjában leginkább Prost állt, aki a legmenőbb volt akkoriban. Már első találkozásuk története is jól érzékelteti mindezt.

"Tisztán emlékszem rá. A Nürburgringet '84 tavaszán nyitották meg, és az első futamot aktív és visszavonult F1-es pilóták futották, utcai Mercedesekkel. Mivel Ayrton is a frankfurti repülőtérre érkezett, akárcsak én, megkértek, hogy vigyem ki a pályára. Útközben jól elbeszélgettünk, Ayrton nagyon kedves volt. Aztán elkezdődött az edzés. Megszereztem a pole positiont, Ayrton pedig a második helyről indulhatott – és ettől kezdve nem szólt többet hozzám! Elég furcsa volt. A start jól sikerült, aztán az első kör felénél lelökött a pályáról. Szóval jól indult a kapcsolatunk."

Senna 84-es Toleman-Hart Formula-1 autója nemigen tudta felvenni a harcot az élmezőnnyel. Ennek ellenére az esős monacói nagydíjon a táv felénél már éppen az élen haladó Prost McLarenjét készült megelőzni, amikor félbeszakították a versenyt.

"Már a kezdetektől fogva tehetségesnek tűnt, bár ezt nem lehet azonnal eldönteni valakiről, aki egy kisebb csapatnál versenyez. Abban az időben nem volt ritkaság, hogy egy szerényebb képességű kocsi vizes pályán sokkal jobban ment. Szóval elismertük a képességeit, azzal a fenntartással, hogy korábban sok, lassabb autóban kiugró tehetségnek tűnő fiatalról kiderült, hogy a gyorsabb kocsiban semmivel sem több az átlagnál. De Ayrtonnak kétségkívül jó adottságai voltak. Van még valami, amit nem szabad elfelejteni. Tizenöt évvel ezelőtt sokkal több nagyon jó pilóta volt a Forma 1-ben, mint most. Ayrton ügyes volt, de Monaco előtt semmi egyedülállót nem produkált. Monaco volt nála a fordulópont: utána mindenki róla beszélt. Ha akkor nem sikerül neki az a futam, valószínűleg egy kicsit tovább tartott volna, míg befut. Engem az nyűgözött le a legjobban, hogy Ayrton akkor tudott kitűnni a tehetségével, amikor rajta kívül annyi nagyszerű versenyző volt még."

Senna sosem volt tekintettel mások hírnevére, ami sokaknak nem tetszett. A Lotus-Renault csapatfőnökének azonban igen, és az 1985-ös évadot náluk versenyezte végig. Egész idény alatt fantasztikusan ment, és az egyébként esős, Portugál Nagydíjat meg is nyerte. Azért voltak más érdekes mozzanatok is ebben az évben, például, amikor Hockenheimben megcsúszott, lelassult, és a ráfutó Michele Alboretót csak úgy tudta maga mögött tartani, hogy jobbra-balra kacsázva egyszerűen nem engedte előzni.

"Hmmm, igen, Senna ilyen téren mindig nagyon kemény volt. Sokszor gondolkoztam ezen, és szerintem nem jó az a kifejezés, hogy kemény volt, inkább azt mondanám, hogy a saját szabályai szerint játszott. Kitalálta őket, hitt bennük, és ennyi. Rendkívül vallásos volt, amiről sokat beszélt. A neveltetéséről, a hitről, és ilyesmikről. Akkoriban azt gondoltam, hogy néhány dolog, amit a pályán tesz, nem igazán passzol össze ezekkel. Ma már inkább azt hiszem, nem is vette észre, hogy néha tilosban járt. Ahogy mondtam, megalkotta a saját szabályait, aszerint játszott, és más nem érdekelte. Olyan volt a pályán is, mint az életben, meg volt győződve róla, hogy mindig az igazat mondja és a jó oldalon áll."

Mindezek ellenére kettejüknek nem volt különösebb problémája egymással 1988-ig, amikor Senna Prost csapattársa lett a McLarennél. Az előző szezonban a Lotus-csapat Honda-motort használt, és Ayrton nagyon szoros kapcsolatot alakított ki a mérnökökkel. Így a Honda vele tartott a McLarenhez. Ahogy egy akkori csapattag visszaemlékszik: "Prost McLaren pilóta volt, a kocsijában Honda motorral, Senna pedig Honda versenyző, akinek a McLaren adta az alvázat és a karosszériát."

"Igen, azt hiszem találó a megjegyzés. A legnagyobb problémám az volt, hogy én tényleg imádtam a McLarent és mindent meg akartam tenni a csapatért. A 88-as szezonra Senna és Nelson Piquet volt a két jelölt, akit a csapat szerződtetni akart. Amikor Ron Denisszel Japánba utaztunk, hogy találkozzunk a Hondásokkal, azt javasoltam neki, hogy Ayrtont szerződtesse, mert ő a tehetségesebb, és számomra első a csapat. Ha visszamennék a versenyzői pályafutásom elejére, már másként tennék. Magamra és a munkámra gondolnék elsődlegesen. Nemet is mondhattam volna Ayrtonra és akkor nem jön a McLarenhez. Elvem, hogy egy döntés meghozatala után nem sajnálkozom, de azt hiszem akkor hibáztam, hogy Ayrtont választottam."

A szezon előtti teszteléseket Senna és Prost Rióban végezték, és Prost megtapasztalhatta, hogy a fiatal brazil milyen komolyan veszi a dolgát.

"A gumikat teszteltük, egy autót használtunk felváltva. Az enyém volt az első kör, utána Ayrton következett. Visszaértem a boxutcába és a szerelők nekiálltak lecserélni a kerekeket. Láttam, hogy Ayrton már teljesen beöltözött, fején a sisak, fel-alá járkál és várja, hogy kiszálljak. Gondoltam nem szállok ki azonnal, maradok még egy picit a kocsiban. Ekkor ő dühöngeni kezdett és mindenkinek azt mondogatta: "Ez nem fair, ez nem fair!" Ekkor kiszálltam és nevettem, de ő nem nevetett. Egyébként mindezektől eltekintve az első szezonban egész jó volt a munkakapcsolatunk. Az egyetlen probléma Estorilban volt, az első kör végén."

Olyan jelenet volt ez, amit senki sem felejt el egykönnyen. Prost a célegyenesbe vágódott a Senna mögötti szélárnyékból, és jobbról előzni kezdett. Senna ekkor ráhúzta a kormányt, és szinte rátolta Prostot a pályát szegélyező betonkerítésre. Prost így is befejezte az előzést, és megnyerte a versenyt. A verseny után aztán érzékletesen kifejtette véleményét csapattársa viselkedéséről.

"Rendkívül veszélyes volt az a mozdulat, és igen, nagyon mérges voltam utána. Már majdnem a kerítésen voltam és tényleg azt gondoltam, hogy rögtön összeütközünk, miközben az egész mezőny a nyakunkon liheg. Egyáltalán nem tetszett és ezt meg is mondtam neki. Más szemszögből viszont megértem, hogy ezt tette, hiszen mindig megúszta. Hányszor büntették meg Forma-1-es pályafutása alatt Ayrton Sennát ilyesmiért? Egyszer sem. Azért ettől eltekintve az első év nem volt olyan vészes. Néhányszor elég kemény és hajthatatlan volt velem szemben, de ez minden. A Portugáliában történtek miatt egyébként bocsánatot kért tőlem."

Forrás: angol - Motorsport (Nigel Roebuck), magyar - Formula Magazin (2001. szeptember)

Kovács Mariann

Még több hírért, érdekességért lájkold a Facebook-oldalunkat a képre kattintva!
facebook_bnf1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://brakingnewsmotorsport.blog.hu/api/trackback/id/tr27418864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Braking News Motorsport

• Köszöntünk minden kedves Olvasót a Braking News Motorsporton! • Mottónk: Szenvedélyünk az autósport! • E-mail elérhetőségünk: brakingnewsmotorsport@gmail.com

sundaybelgium5-368788.jpg

Fordító / Translate

Impresszum, kapcsolat

süti beállítások módosítása